Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
-73~ i De megemlíteket nó'iíi Pataki László szerszámgépgyári dolgozó ügyét, akit társadalmi munkásként delegáltak a XIII* kerületi lakásosztály mellett működő társadalmi bizottságba* Ezzel a beosztásával visszaélve, és a szűkös lakáshelyzetet kihasználva, úgy tüntette föl, hogy lakást tud szerezni bizonyos ellenszolgáltátásórta rászorulóknak, és Így 12o*ooo forinttal károsította meg ezeket az embereket. Bár az üzemben közszájon forogtak ezek az esetek, mégsem figyeltek fel idejében* Ezek csak szórványosan jelentkező ügyek, de nevelőmunkánkban oda kell hatni, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő* Többet kell törődni azzal, hogy a párttagok a kommunista erkölcs szabályai szerint éljenek, minden kommunistának éreznie kell, hogy a pártegyes tagjainak a magatartása dönti el, hogy milyen vélemény alakul ki az emberekben a kommunistákról * Az emberek bizalmát a párt csak úgy tudja megszerezni és megtartani, ha tagjai önzetlenül tevékenykednek, a maguk • részére nem követelnek semmiféle előnyöket, sem kiváltságokat, a dolgozók * érdekeit a saj..t egyéni érdekeik elé helyezik. Ha mindig a törvény esség talaján állnak, és magatartásukkal tekintélyt szereznek a pártnak* Tisztelt Pártértekezlet! A pártértekezlet beszámolója igen pozitívan értékeli az ügyészség és a rendőrség munkáját. Úgy érzem, hogy ezek a megállapítások minket még jobb, alaposabb elemző munkára kell hogy ösztönözzenek* A kerületi ügyészség és rendőrség kommunistái nevében Ígérem, hogy a jövőben még hatványozo11abb erővel fogunk dolgozni ezeknek a céloknak a teljesítéséért. Békés kiklús Elvtárs: Műszer. KIEZÖV. elnöke Kedves Elvtársak! Bejelentem, hogy a pártértekezlet elé terjesztett anyaggal, a beszámoló^ val egyetértek. Foglalkozni kívánok a beszámoló 9* oldalának 6* pontjával, ami a gazdasági mechanizmusról beszél. A. két év tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy sok esetben a gazdasági vezetésnél tapasztalható a szükebb vállalati érdeknek a népgazdasági érdek elé helyezése. Gyakran vilatjuk is a vállalati, csoport, egység és népgazdasági érdek ütközését. A vállalatoknál, szövetkezeteknél a vezetés, a párt, és a gazdasági vezej tus joga a csoport érdekért való karcolás. Az érdekek biztosítására j ' szolgál a Közgazdasági Szabályzó, ami a szövetkezetekre is vonatkozik* Sérelmesnek találja, hogy a szövetkezetekről szinte elmarasztaló felszóla- I lások hangzottak el* • PSj •*. - íHe? Úgy érzi, nincs és nem is lehet tökéletes mechanizmus és szabályozó rendszer, ami teljes összhangot teremt az emberek és a közös érdek között. A szocializmus iránti felelősségtudatot pótolni nem lehet. Nem helyes csak , szövetkezeti dolgozó szinten értelmezni az egyéni és csoport érdek kérdését, hiszen pártunk és kormányunk elvárja, hogy ne elkülönült érdekről hanem a közös, egyéni és népgazdasági érdekért egyöntetűen harcoljunk. A b-vezetőben elhangzott, hogy a Központi Bizottság a X. kongresszustól az odúig követett politika jóváhagyását kéri * Úgy érzi, ez igen sűrített megf ogalmazas* A két kongresszus között sok minden történt úgy hazánkban, mint az egész világ v i s z o ny1at aban. [ •• j It •a,.,,:, m jjjg ______r _____ - ■ ____
