Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
___ __________________ _> --------1..1—%*- ■ ' ^ > i A párttagság körében — hasonlóan a pártonkívü- Egyidejűleg e szemlélet — széles körben — egylieknél is — a legnagyobb érdeklődés, aktivitás és oldalúvá, fogyasztóivá, alakult. Ma összehasonlítvita a szocializmus építésével összefüggő elméleti, hatatlanul kevesebbet vitatkoznak azon, hogy ki politikai kérdések, nemzetközi helyzet, a nemzet- mit produkál a termelésben, melyik és milyen közi kommunista mozgalommal összefüggő kérdé- munka hoz nagyobb hasznot a társadalomnak, sek iránt nyilvánult meg. ugyanakkor nagy vita folyik azon, hogy ki mennyi jövedelemmel rendelkezik. Ezt a magatartást tápa) Gazdaságpolitikai kérdések. lálja az is, hogy a munkahelyi kötődés jóformán A párttagok - a közvéleményhez hasonlóan - e^etlen dologra, a bérezésre épül. Ez a kötődés várakozással és meglehetősen sok fenntartással kevés; amit bizonyít a nagymérvű munkaero-flukfogadták a reformmal kapcsolatos intézkedéseket. tuáció. ... Féltek az esetleges munkanélküliségtől, z élet- , Párttagok között is gyakori tapasztalat, hogyteszínvonal csökkenésétől, z egyszemélyi vállalati het°ségeinket messze meghaladó mértékben nyujtvezetés következményeitől stb. Ják be az igényeiket, miközben a vallalat munkája A pártoktatás különböző formáin tömegméretek- ®s saját tevékenységük alig fejlődik, ben nyújtottunk közgazdasági ismereteket. A gaz- A negatív jelenségek, téves és torz nézetek okait daságpolitikai tanfolyamokon több tízezren is- az alábbiakban látjuk: merkedtek és ismerkednek meg a népgazdaság — a propagandamunka nyílt, őszinte légkörében helyzetével, közgazdasági viszonyainkkal. felszínre kerültek a korábban elhallgatott, de Taggyűléseken, pártnapokon, csoportos beszélge- a felszín alatt meghúzódó kispolgári nézetek, téseken a legtöbb szó a népgazdaság és a válla- Most, hogy ezek feloldódtak, velük együtt elő- , ■'r... lat előtt álló feladatokról esik. jöttek az „elnyomott”, „elhallgatott” nézetek, Ideológiai és propagandamunkánk nyomán elértük, felfogások is, hogy: — az anyagi érdekeltség, a differenciált jövedelemelosztás propagálása mellett háttérbe szoa különböző szintű vezetők ■ mindenekelőtt rult a közösségi szemlélet erősítésére irányuló a kommunista vezetők alapjaiban mégis- törekvés. így a kvalifikáltabb rétegeknél — merték és magukévá tették a reform alapgon- az egyéni érvényesülés, az anyagi javak hajdolatát és célját. Tevékenységükben egyre in- szólása került előtérbe; kább érvényesül a közgazdasági szemlélet, nö- „ , , , , , , „ , vekszik gazdasági aktivitásuk ~ P;W^amunkank gyengesége, hogy hazáruk politikán, giazdasagi eredményeit nem a párttagság és a dolgozók tömegei elfogadták mindig történelmi távlatban a múlt örökségeiaz új gazdaságirányítási rendszert, ismerik a nők és a mai lehetőségek számbavételével mulegáltalánosabb alapelveket, a korábbinál több latja be. Ezért fejlődésünk e •edményei, a ismeretük van a népgazdaságról, a szocializ- gyorsabb ütemű előrehaladás objektív és szubmus gazdasági törvényeiről, a népgazdasági, jektáv feltételei — a viszonyítások irrealitása vállalati eredményekről, gondokról és tenni- miatt — nem kapott megfelelő, reális értévalókról. Növekedett a kommunisták felelős- kelést; segerzete. — a munkahelyeken folyó gazdaságpolitikai — elértük, hogy az aggályok, fenntartások lég- propaganda gyakran általánosságban mozog, nagyobb része eloszlott és az az általános né- A vállalatok jelentős része nem alakított ki zet az uralkodó, hogy a reform időszerű és saját kollektívájához szóló, konkrét vállalati, szükségszerű volt, fő vonalaiban beváltotta a gazdaságpolitikai propagandát. Propagandahozzáfűzött reményeket. munkánk még nem elég differenciált; Propaganda- és agitációs munkánk gyengeségei — a sajtó és a tömegtájékoztatás egyéb eszköközé tartozik, hogy elég széles körben illúziókat zei is az elmúlt időkig a gazdasági feladatoiktápláltak korábbi ellentmondások felszámolását, a tói némileg elvonatkoztatva hangsúlyozzák a fejlődés gyorsaságát illetően. Gyakori jelenség volt mechanizmus reformját, egyes konkrét gazkorábban, hogy a közgazdasági szabályozókat és dasági kérdéseket. Ezért sok esetben a reform a gazdaságirányítás új rendszerét valamiféle cső- népszerűsítésével nagyobb súlyt kapott az, daszernek tekintették, amely minden körülmények aim* megszűnik, mint az, ami megmarad, sőt között és gyorsan meghozza a kívánt eredményt; erősödik; mindenekelőtt az életszínvonal, pontosabban a jö- — a gazdasági élet területén találkozunk a tövedelem gyors emelkedését. Ma viszont a gazda- megpolitikai munka irreális igényeivel is. Esesági vezetők nagy része a közgazdasági szabályo- tenként rossz, helytelen intézkedéseket a pozók hatékonyságának érvényesülésében fenntartás- litikai meggyőzés eszközeivel akarunk elfof sál él. gadtatni, máskor a szükséges adminisztratív Az anyagi érdekeltség eszmei indoklása és szocia- intézkedéseket szeretnénk vele pótolni, lista jellegének hangsúlyozása találkozott az embe- Tagadhatatlanul szerepet játszott a téves nézetek rek természetes törekvéseivel. Az utóbbi évek érez- fennmaradásában és újratermelődésében néhány hető életszínvonal-emelkedése, a korábban elérhc- nem kívánatos jelenség, így: tetlen használati cikkek nagyobb mértékű megjele- — a különböző területen tapasztalható — gyaknése intenzíven növelte az igényeket. ran jelentős — áremelkedés; 24 íji ; i____________________________________________—— _________, k r - - - •• - —
