Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
"> I tív vonásokat, tendenciákat is kitermeltek. A sági tervek, a gazdasági szabályozók előírásainak, célkitűzésekkel — szándékunktól és törekvé- a piaci helyzetnek megfelelően saját helyzetük sünktől függetlenül — torzulások, esetenként és lehetőségeik számbavételével önállóan készíellentétes hatások is jelentkeztek. Pl. az tik. A tervlebontás módszereinek alkalmazása anyagi érdekeltség növekedésével erősödött nélkül szorosabbá és kölcsönösebbé vált a kapaz anyagiasság, a munka nélkül szerzett jö- csolat a termelés, a forgalom és a fogyasztás védelmekre való törekvés. Nem minden szín- között. ten és vonatkozásban sikerült megérteni az A vállalatok jobban gazdálkodnak a rájuk bíanyagi érdekeltség és az anyagiasság, a vég- zott eszközökkel. A korábbi, gyakran egyoldalú zett munka alapján történő differenciált el- mennyiségi szemlélettel szemben előtérbe került osztás és az egyenlősdiség közötti elvi különb- a gazdaságosság, jövedelmezőség, az értékesítés, séget, és azt, hogy az anyagiasság, az egyen- Ennek eredményeként javult a termelés és az lősdiség a szocialista elvektől idegen; árukibocsátás aránya, a készletnövekedés üteme — társadalmunk jellegének, fejlettségének mai mérséklődött, a termelés mind jobban alkalmazállapotáról a közvéleményben és a szóhaszná- kodik a szükséglethez, a kereslethez. | latban általánosan elfogadott a „szocialista” A kerületi ipari vállalatok a III. ötéves tervben meghatározás. Ugyanakkor háttéribe szarul rájuk háruló feladatokat különböző eredménnyel társadalmunk átmeneti jellegének, állapoté- és színvonalon — számos gond és nehézség közenak és az ezzel együtt járó ellentmondások- pette —, alapjában véve eredményesen teljesí,tótnak ismertetése, hangsúlyozása. Ezért a dől- fék. Erősödött a gazdasági, politikai munka egygozók sok esetben anyagi és kulturális igé- sége. A vállalatok maguk is 'tervszerűen gondosnyeiket, társadalmi elvárásaikat a már telje- kodnak a vezetők szakmai, politikai továbbképsen felépült szocializmus szintjéhez és lehe- zéséről, következetesebben törekednék a párt ikátőségeikhez mérik; derpolitikiai irányelveiben meghatározott hármas — a napi munka során nem kellő gondossággal követelmény érvényre juttatására. A felsőszintű és figyelemmel választottuk -szét a jogos, a vállalati vezetők döntő többsége alkalmas a felmegalapozott kritikai megjegyzéseket, a jog- adatok teljesítésére, megfelel a fokozott követelta,lan, megalapozatlan, demagóg észrevételek- ményefcnek. A vezetők kisebb része — különösen tői. Ezért a különböző észrevételekre a reagá- a közép- és alsószintű vezetés — nehezen tart lélásunk sem mindig megfelelő, meggyőző; pást a megnövekedett követelményekkel. — negyedszázad alatt az üzemi munkások gyors a felsőbbszintű gazdasági vezetés munkájának számszerű növekedése együtt járt a munkás- gyengesége, hogy gyakran hiányzik a kellő előosztály felhígulásával. Ezt a természetes folya- relátás, hosszabbtávú gondolkodás, tervezés. Munmatot a tősgyökeres nagyüzemi munkásság kájuk nagyobb részét operatív jellegű feladatok és más társadalmi ráhatás még nem tudta megoldása köti le, kevesebbet foglalkoznak átminden vonatkozásban ellensúlyozni. fog5 gazdasági elemzéssel. A vállalatok belső szervezettsége elmarad a gaz- 6. A gazdasági reform bevezetésének dasági. re[°TM? követelményétől. A vállalati önállókét és fél éves kerületi tapasztalatai n°vekedeset nem követte megfelelő mertekben es ütemben a vállalaton belüli egysegek ön-A reform alapelveinek helyességét a gyakorlat iga- állósága. zolta. A gazdasági mechanizmus reformja növelte A nagyvállalatok sok esetben húzódoznak növelni a szocialista tervgazdálkodásban rejlő lehetőségek a gyáregységek hatáskörét, az alsóbbszintű váljobb kihasználását, bővítette a vállalatok önálló- lalati szervek vezetése pedig nincs minden esetságát, hatáskörét. A tapasztalatok azt mutatják, ben felkészülve a nagyobb követelménnyel és fehogy a vállalatok önállóságának, anyagi érdekelt- lelősséggel járó feladatok végzésére. A gazdasági ségének, az áru és pénzviszonyok aktív szerepének vezetők egy részénél esetenként tapasztalható a növekedése, a termelőeszközök szocialista tulajdona szűkén értelmezett vállalati érdekeknek a népalapján, annak továbbszilárdulásával — a népgaz- gazdasági érdekek elé helyezése, daság tervszerű központi iiányítása és ellenőizésc b) Vállalataink kapcsolata egymással és az irányító útján megy végbe. A gazdasági mechanizmus re- hatóságokkal formja, az irányítás új rendszere a kezdeti ne- a piaci kapcsolatok előtérbe kerülése általában hézségekkel, ellentmond ásóikkal együtt pozitív előnyösen érintette, közvetlenebbé, közgazdaságihatást gyakorol a vállalatok fejlődésére, gazdálko- iag megalapozottabbá tette a vállalatok egymásdására. közötti kapcsolatát. Ugyanakkor e kapcsolatot ká, 1 a) Az elmúlt években fejlődött a gazdasági veze- rosan befolyásolja egyes vállalatok monopol helytés színvonala. A gazdasági vezetés munkájában zete, s a részben ebből adódó áremelési törekvéa korábbinál nagyobb szerepet kapott a párt és az sek. állami határozatok végrehajtására, a vállalati és A vállalatok és a felsőbb gazdasági irányító szera népgazdasági érdekek egyeztetésére, a belső vek, minisztériumok kapcsolatában a korábbi tartalékok feltárására irányuló erőfeszítés, a köz- évek túlzott kötöttségei csökkentek, vagy meggazdasági szemlélet. Nőtt a kezdeményező kész- szűntek. Problémát jelent viszont, hogy a miniszsóg, erősödött az egyszemélyi felelősség. A válla- tóriumok munkájában az elvi irányítás mellett, a latok terveiket a népgazdasági tervek, a gazda- vállalatok segítése,, ellenőrzése — a legutóbbi időv I 9 ; \ fi i ■ > / C* f. k <WftÉijijili mm«,•#- . „s . v in ^ ■ ■ r - ■■ 1 " ■■■ - ^
