Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1970-10-17--18/1
A vállalatok bölcsődéiket, óvodáikat megfelelő dett a társadalmi szerveknek, mindenekelőtt a pártszínvonalon igyekeznek tartani, fejleszteni. Ezzel nak és a szakszervezetnek a szerepe a vállalati egyrészt dolgozóik gyermekeinek elhelyezését, más- ügyek intézésében. Az üzemi szakszervezetek álrészt — a gyermekes anyák munkába állításán ke- tálában helyesen élnek megnövekedett lehetőségeresztül a munkaerőgondok enyhítését kívánják elő- ikkel, jogaikkal. Érdekképviseleti feladatukat — a segíteni. A gazdaságirányítási reform kezdeti sza- vállalati érdekek figyelembevételével —különböző kaszában e téren tapasztalható helytelen vállalati színvonalon és hatékonysággal, felelősségteljesen, törekvések rövid idő alatt megszűntek és egész- általában a dolgozók megelégedésére végzik. A kolséges fejlődésnek adtak helyet. Ennek ellenére a lektív szerződések, termelési tanácskozások előkévállalatok ez irányú erőfeszitései elmaradtak a le- szításékor törekednek a dolgozók véleményének, hetőségektől, még inkább a szükségletektől. javaslatainak megismerésére. A vállalati szakszer-Az üzemek szociális ellátottsága terén — a szín- vezetek e tevékenységükkel nemcsak közvetítik a vonal emelkedése mellett is — még sok a tennivaló. dolgozók véleményét, javaslatait a gazdasági ve- A vállalatok jelentékeny részében nem megfelelő fetéf íel<j’ hanem az egyszemélyi felelősség gyakorállapotban vannak a mosdók, öltözők. Különösen ]aSahoz komoly kollektív segítséget is adnak. A elhanyagoltak a III-as kategóriába sorolt, kitelepí- 8azd?saf vezetők egy részé mindenekelőtt a komtésre kijelölt egységeknél a szociális létesítmények, munf ak szlvesen veszlk’ sot ls ezt a kaP‘ egészségvédelmi berendezések. Gondot o'koz, hogy 030 a 0 ' a központtól távol eső gyáregységek helyzetét nem üzemi demokrácia fejlődésében elért eredmémindig veszik figyelembe ' nyék még nem kielégítőek. A vállalatok többségé-A legtöbb vita, szélsőséges vélemény, helytelen *en az “ demokrácia fejlődése elmarad a reállásporut és törekvés az életszínvonal és az élet- fo^jiyujtotta lehetőségek mogott Az altalanos elkörülmények alakulásának megítélésében és jö- vek helyeslese es eltogadasa mellett mind a gazda-K ia j i sági vezetők, mind a munkások es képviseleti szervobeh tejlodesenek igénylésében van. A dolgozok , , , „ i' i j ■ , ,... veik koreben is meglehetősen sok a hibás ertelnagy többségé az e térén élért eredményt latia, . „ ® . ,, u . , . , , .. , .. v , . , mezes, felfogas es intézkedés, azonban azt kevesnek tartja, a statisztikai adatok ö valódiságát kétségbe vonja, a fejlődés ütemét las- — A vállalati vezetésben szerepet játszó társasának tartja, gyorsabb előrehaladást sürget. dalmi szervezetek között nem alakult még Általános az a vélemény, hogy az árak általá- ki a funkciók ésszerű elhatárolása, munkában bán gyorsabban és előbb emelkednek, mint a bé- gyakori még az ismétlődés, az átfedés. Előrek, az állam árszabályozó szerepe nem elég haté- fordul még — bár mind ritkábban, hogy a kony. Agitációs és tömegtájékoztatási szerveink párt-, vagy a szakszervezeti vezetők a gazdamunkájának gyengesége, hogy az elhangzott véle- sági vezetés hatáskörébe tartozó kérdésekkel ményeket nem választja szét jogosra és jogtalanra, a szükségesnél többet foglalkoznak. Ezzel sok a magyarázkodás, viszont kevés a meggyőző ér- csökken a gazdasági vezetők felelőssége. A velés, a termelés eredményeivel összefüggő magya- vállalati szerveknek az egyéni, vállalati, néprázart. Pártszervezeteink az életszínvonal emelkedé- gazdasági érdekek egyeztetésére irányuló tűsét vitató nézetekkel szemben általában defenzív rekvése során gyakran belső ellentmondások, állásponton vannak. feszültségek keletkeznek, i — Egyes gazdasági vezetők nem veszik eléggé figyelembe, esetenként lebecsülik a dolgozók- 4. üzemi demokrácia nak a vállalati ügyekkel való foglalkozását. Az egyszemélyi vezetés elvét szembeállítják a A vállalatok önállóságának növekedése, hatásköré- kollektíváknak az irányításban betöltött szenek bővülése növelte^ az üzemi demokrácia szélesí- repével. Mások az utasítások végrehajtási szatésének szükségességét, egyben jobb feltételeket is kaszában is a demokratikus elveket vélik teremtett a gazdasági, politikai vezetés hatéko- szükségesnek nyabb munkájához a dolgozóknak a vállalat _ Az üzemi dolgozóknak a váUalat érdemi ügyei e va o ei em e í e eszo asa oz. ügyeivel kapcsolatos informáltsága általában Az üzemi dolgozók mind nagyobb mértékben — nem kielégítő. Gyakran kevesebbet tudnak a közvetlenül és közvetve — vesznek részt a vállala- vállalat dolgairól, mint az országos ügyekről, tok vezetésének munkájában, ellenőrzésében. Az Kevés érdembeli döntés előtt kérik ki a kolüzemi demokrácia különböző fórumain, mozgalmi léktíva véleményét. A munkások többségének szervek taggyűlésein, termelési tanácskozásokon, a vállalat ügyeiben való érdembeli részvéteműszaki konferenciákon megfelelő ismereteket sze- lét csökkenti: reznek a műhely, a vállalat, a népgazdaság ered-i ményeiről, gondjairól, feladatokról. Nagyobb hoz- — az a hibás felfogás, mely gyakran így fozáértéssel, aktivitással, felelősséggel fejtik ki véle- galmazódik meg: „úgysem veszik figyeményüket. Kritikai észrevételeket, javaslatokat lembe a javaslatunkat”, „azért vannak a tesznek a jobb, eredményesebb munka érdekében. vezetők, hogy meghatározzák a tennivaló-Az elhangzott észrevételekre, javaslatokra a gazda- kát”; sági vezetés, a szakszervezet általában választ ad, — sokan nem értik eléggé, hogy a vállalati, indokolt esetben a gazdasági vezetés megteszi a központi akaratban nem egyes emberek szükséges intézkedést. Az elmúlt években növeke- óhaja, kívánsága, hanem osztályérdekek, 7 I ____m_________________ ___________ tf
