Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
1 $ é -26-Más vonatkozásban pedig vezetőposztokról leváltásra kerültek munkás elvtársak, mert alkalmatlanná váltak, ök most úgy fogják fel,hogy politikai sérelem érte őket. Ezzel együtt funkcióba kerültek nem munkás emberek. Mindezek együttesen sem jelentik a munkásosztály vezető szerepének csökkenését, sőt, nem állja a helyét az sem,hogy túl sok pártonkivüli került funkcióba; Sajnos, bizonyos területeken nem elégséges a pártonkivüliek száma, pl. tanácsi vonalon, ahol a funkcionáriusoknak mindössze 6 %- a pártonkivüli. E kérdéshez tartozik, hogy az üzemekben a munkások nem ismerik eléggé a termelési problémákat, igy nem is tudnak megfelelően beleszólni az irá| nyitásba. A közvetlen demokrácia nem érvényesül megfelelően. Most tehát, I amikor az osztályharc " nem olyan látványos”, azon kell gondolkodni,hogy hogyan lehet a munkásokat a közösségi életbe egyre jobban és mind jobban bevonni. | : Szövetségpolitika; , nagyon bonyult dolog, amely alapvetően a parasztság és■a munkásosztály r\ közötti politikai és gazdasági kapcsolatot tartalmazza. ) Tétes aa a felfogás, hogy a parasztság jobban él, mint a munkásosztály; ez egyes földrajzi területekre és csoportokra érvényes lehet, de mint osztályra, nem. Legjobban bizonyltja ezt, hogy a termelőszövetkezetek megalakulása óta 2^0-260 ezer ember hagyta el a falut és ment a városba dolgozni.Ha a'fenti állitás igaz lenne, akkor itt fordított helyzetnek kellene lenni. Az igazság az,hogy a parasztságnak az életszínvonala elmaradt a munkás - osztály életszínvonala mögött.Ez az oka,eogy többet kell a falu és város közötti gazdasági kapcsolatokkal foglalkozni, e kapcsolatot fejleszteni. Mindezekkel a vitákkal kapcsolatosan olyan következtetésre jutunk,hogy az épitő munka folyamata nehezebb, mint uénány évvel ezelőtt látható volt. A szocializmus teljes felépítésének megvalósítása hosszú folyamat. A szocializmus alapjainak a lerakása a tulajdon viszonyok megváltozását jelentette*.- : zonban a falusi tulajdonforma még nem minden vontkozásban ~ van rendben. A szövetkezeti gazdaságok használatában lévő földterületnek í?8 %-a szövetkezeti tulajdon, 22 %-a állami tulajdon, a többi pedig jof-\ gilag, birtokviszonyilag egyéni tulajdon. Ezt kell nekünk a szocializmus irányába fejleszteni. Nem lehet egyszerű deklarációval elintézni,hogy a szövetkezeti tulajdon - szocialista tulajdon. Világos tehát, hogy a tulajdonviszonyok megváltoztatása - még nem a szocializmus felépitése, - ezt a célt a VIII. kongresszus tűzte ki felada - túl. Mit jelent a szocializmus teljes felépitése? Átfogó, komplex-feladatot, ami nem néhány év és nem is néhány évtized alatt valósul meg. Gyakorlatilag azt jelenti,hogy növelni kell hazánk potenciálját,- a termelőerők fejlesztését; emelni kell a műszaki színvonalat; erősiteni kell a szocialista tulajdonviszonyok tartalmát; fokozni kell népünk kulturális műveltségét; erősiteni kell gazdasági rendszerünket; fejleszteni r kell a proletáidLktatura mechanizmusát. Nem szabad olyan illúziókra támaszkodni,hogy ez egy rövid folyamat. Azért kellenek távlati célkitűzések, hogy párt szilárd bázison tudja munkáját végezni. Jelenti ez a napi kérdésekkel való foglalkozást,mint munkaidő, a parasztság életszínvonalának közelítése a munkásokéhoz,lakás eloszlás reformja, népszaporulat - amelyek m nd a kongresszus témái is lesznek. , A kongresszusra készülve, a KB. számot vet társadalmi, .azdasági és tudományos életünk kérdéseivel.Reális lesz ez a számvetés.A 10 évvel ezelőtt ' megkezdett politikát folytatjuk, uj harci fegyvert álunk a munkásosztály kezébe.E munkában várja Angyalföld kommunistáinak a támlását a KB áh-f ' j ■ : '■ *•*. ~ " " " 111 ^ 1 -mr ■■: — ‘ - * —~
