Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
-------------------------------------■—-— . jm -------■ > i— «iay» ■ ~ a* ■> * tálát szerint az alapszervezetjik napi pártépítő munkájával a fegyelmi munka vitele nincs olyan szoros kapcsolatiján. ahogyan azt a nevelő munka megkívánná. Találkoztunk olyan pártszervezetekkel, ahol hosszú évek óta nem foglalkoztak fegyelmi ügyekkel. Különösen megmutatkozott ez a hivatali, a kereskedelmi és a KTSZ-ek alapszervezeteiben. A Revíziós Bizottság véleménye szerint a párttagság öntudatának növekedése, a kommunista erkölcs erősödése jelentős eredmény, azonban a hibák számonkérése alól teljesen mentesíteni a párttagságot rossz szolgálatot jelent a pártnak. A Budapesti Pártbizottság által megadott szempontok szerint ellenőriztük a pártbiintetések felülvizsgálatának helyzetét is és sajnos azt tapasztaltuk, hogy ez a munka nem folyik megfelelően. Pártunk szervezeti szabályzata szerint a pártbüntetésben részesített párttag fegyelmi ügyében az illetékes pártszervezet — amelyhez a párttag tartozik — egy év elteltével, az illető párttag maga két év elteltével, kérheti a fegyelmi büntetés törlését. A fegyelmi határozatot hozó szerv a döntést követő .3 év múlva köteles megvizsgálni, indokolt-e még a pártbüntetés fennt artása, avagy az törölhető. Általában olyan hiányosságok fordultak elő, hogy sem a fegyelmi büntetésben részesítet t párttag nem kérte büntetésének törlését (egyesek saját elmondásuk szerint úgy hitték, hogy az automatikusan elévül) sem pedig a pártszervezetek nem kezdeményezték a felülvizsgálatot. A kerületi Pártbizottság Fegyel ,.i Bizottsága az általa nyilvántartott fegyelmi ügyekben minden esetben kezdeményezte a felülvizsgálatot, azonban itt a kisebb pártbüntetések nincsenek nyilvántartva, mert az alapszervezetek elhanyagolják azok bejelentését. Problémát okoz a felülvizsgálatok lebonyolításánál az a körülmény is, hogy a fegyelmi büntetéstől számított 3 év alatt igen sokan elköltöztek, nyugdíjba mennek, s körülményes megtalálni azt az alapszervezetet, ahová a tag átjelentkezett. Az ügykezelési munkál több üzemi pártszervezetnél ellenőriztük és e téren komoly javulásról számolhatunk : ’ be. Általában a pártokmányok iktatása, kezelése terén kirívó hiányosságokat, szabálytalanságokat ma már mind ritkább esetben lehel találni. Szórványosan azonban még tapasztalható, hogy nem vezetik naprakészen az iktatókönyvet. nincs biztosítva az okmányok szervezett és rendszerezett irattározása. Ezenkívül igen sok helyen hiányosságként állapítottuk meg, hogy a titkárok személyében bekövetkező változás esetén nem történik meg a pártokmányok jegyzőkönyvileg történő átadása, ill. átvétele. Erre a hiányosságra ez alkalommal is szükségesnek tartjuk a figyelmet felhívni, mivel a most lefolyt taggyűléseken megválasztott új titkárok minden esetben jegyzőkönyvileg kell. hogy átvegyék a pártokmányokat. Külön kell beszámolnunk a Központi Bizottság Titkársága 1965. április 13-i, az adminisztratív munka csökkentése tárgyában kiadott határozatának végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainkról. A Titkárság határozatát, valamint az ezzel kapcsolatos Budapesti Bizottsági határozatot a XIII. kér. VB 1965. július 27-i ülésén megtárgyalta és olyan határozatot hozott, amely a KB Titkársága határozatának végrehajtását megfelelően tükrözi. Ellenőrzésünk során tapasztaltunk bizonyos eredményeket, így pl. amíg az 1965. május 6-i VB ülés anyagának terjedelme 78 oldal v olt és a VB ülésről 28 oldalas jegyzőkönyv készült, addig a határozat bevezetése után az 1965. szeptember 30-i VII ülés anyaga 43 oldal, a jegyzőkönyv 16 oldal, a november 11-i ülés anyaga 37 oldal, a jegyzőkönyv 10 oldal. Hasonlóan kisebb terjedelemben készültek az 1966. évi VB anyagok is. Természetesen volt olyan anyag, amelynek témájánál fogva nem lehetett betartani a javasolt oldalszámot, mint pl. az 1966. március 31-i VB ülésen tárgyalt IX. Kongresszusra való felkészülés (14 oldal), valamint ugyanezen VB ülésen tárgyalt jelentés a pártszervek belső helyzetéről (14 oldal). Nem tartjuk azonban indokoltnak, hogy az 1966. május 18-i ülésen tárgyalt jelentés a színházi pártszervekről 12 oldalt lett ki. Ugyancsak nem tekinthető megfelelő fejlődésnek, s a határozat betartásának, hogy a jegyzőkönyvek még ma is 14—19 oldal terjedelmet tesznek ki. Ugyanez még fokozottabban tapasztalható néhány üzemi pártszervezetben. Problémát okoz c téren, hogy a jegyzőkönyveket vezető adminisztrátorok még nem tudják az előadásból, a hozzászólásokból és az összefoglalásból kiszűrni a téma lényegét. A Revíziós Bizottság megállapítása szerint hosszabb gyakorlati tapasztalat és következetes munka szükséges ahhoz, hogy ezt a fontos határozatot — a már megtett és eredményes intézkedéseken túlmenően — minden tekintetben végrehajtsuk. Pártunk igen fontosnak tartja a dolgozók által tett bejelentések lelkiismeretes intézését. Ismert, hogy ez a párt és a tömegek közti kapcsolat erősítésének egyik fontos tényezője. Erre való tekintettel minden évben rendszeresen vizsgáltuk a munkáslevelek intézésének helyzetét. Ellenőrzésünkről és tapasztalatainkról az alábbi rövid I összefoglalót adjuk: A PB-hez érkezett munkáslevelek: 1962-ben 279 db 1963-ban 272 db ji 1964-ben 193 db 1965-ben 230 db A bejelentések 70—75 %-a írásbeli volt , míg 25—30%-a szóbeli bejelentés. A névtelen levelek száma általában csökkenő tendenciát mutat, az 1962. évi 10%-ról 5%-ra csökkent. A munkásleveleknek kb. 1/3-ad része lakás kéréssel foglalkozik, melyet a VB a kerületi Tanács felé továbbít. Témájuk szerint a többi levél egyéni sérelemmel, vagy kérelemmel foglalkozik. Sok a munkahelyi beosztási, 4' A Ár
