Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
I §f I elvtársak kerülnek funkcióba, vagy olyanok, akiknél a két alapvető követemény nem esik egybe. Az ilyen esetek akkor következnek be, amikor a legalkalmasabbnak látszó elvtársak a funkciót —■ különböző okokra hivatkozva — nem fogadják el. — Nem kielégítő a tömegszervezetekbe küldött, különösen a szakszervezetben és KISZ-ben dolgozó elvtársakkal történő foglalkozás. Kevés az olyan szakszervezeti és KISZ-funkcionárius, akik jó munkájuk alapján párttisztségbe kerülnek. Nem megfelelő a kommunista gazdasági vezetőkkel való foglalkozás sem, ezért közülük pártvonalra történő beállítás szinte csodaszámba megy. 1 — A kádermunkát befolyásolja néhány káros jelenség is, amelyet már korábban felismertünk, de ezek ellen eddig kellő eredménnyel nem tudtunk fellépni; a káderek egy részénél tapasztalható, hogy csökkent az áldozatkészség, a hivatásszeretet — ugyanakkor gyakori jelenség az elkényelmesedés, különböző módon megnyilvánuló kispolgári magatartás, anyagiasság, elvtelen baráti kapcsolat, őszintétlenség és önelégültség. Kádermunkánk gyengeségeinek okai összefüggnek a pártmunka színvonalával, a párttagság eszmei-politikai, erkölcsi állapotával, a pártszervezetek munkastílusával, különböző objektív és szubjektív tényezőkkel. Az e kérdésekben való előrelépés eredményezheti a kádermunka további javulását is. | d) Az állami személyzeti munkában a káderekkel történő foglalkozás tervszerűbbé vált. Megszűnt a személyzeti munkára régebben jellemző titokzatosság, lényegesen csökkent a szubjektivizmus az emberek megítélésénél. Lényegében érvényesül azon elv, mely szerint egyes funkciókba pártállástól függetlenül is be lehet állítani a legmegfelelőbb embert. ' A személyzeti munkában a VIII. kongresszuson megfogalmazott követelmények értelmezése és egységes alkalmazása nem mindenütt érvényesül következetesen. E fontos politikai kérdésben— az ismert szektás, dogmatikus nézet mellett — az elmúlt időkben jobboldali vonások erősödése volt tapasztalható. Gyakori, hogy a szakmai ismereteket hangsúlyozzák ki a politikai megbízhatóság igényének a rovására. A „szakember-imádat” háttérbe szorítja azt az igényt, hogy az illető vezetői képességgel is rendelkezzék. E felfogás eredményeképpen a legutóbbi időben több olyan „jó szakember” került vezető beosztásba, akinek politikai magatartása erősen kifogásolható, vezetői készsége nem kielégítő. E tendencia következménye, hogy megfelelő szakismerettel, vezetési tapasztalattal rendelkező párttag pedig hátrányos helyzetbe került. Az ilyen eseteket a kommunisták jogosan szóvá is teszik. A hatáskörbe tartozó káderek minősítésekor gyakran liberalizmussal, elvtelenséggcl, kritikátlansággal találkozunk. Elnézik egyes vezetők gyengeségeit, politikai közömbösségét, nem igénylik, hogy a gazdasági, műszaki vezető álljon ki a rendszer mellett. Megelégszenek azzal, hogy „nem lép fel a rendszer ellen”. Nem érvényesül megfelelően a politikai éberség. A gazdasági vezetők egy része, az alsóbb szintű gazdasági vezetők kiválasztásán túl, nem Lckintik munkájuk szerves részének a kádermunkát, az emberek neveléséért nemigen vállalnak felelősséget. A nevelő munkát a személyzeti apparátusra, a pártszervezetekre hárítjuk. Ugyanakkor gyakori eset, hogy az egyes személyi ügyek döntésében nem igénylik, vagy nem veszik figyelembe megfelelően sem a személyzeti osztály, sem a mozgalmi szervek véleményét. A személyzeti osztályok munkájának szakmai, módszertani irányítására a minisztériumok személyzeti osztályai részéről sincs megfelelő segítségnyújtás. Az üzemi pártszervezeteknél a személyzeti munka politikai irányítása, ellenőrzése sok esetben formális. Ez a munka az esetek többségében leszűkül az egyes személyi jellegű kérdések vitájára. Az elkövetkezendő időben mind a kerületi Pártbizottságnak, mind a pártszervezeteknek nagyobb figyelmet kell szentelniük és segítséget kell adniuk az e területen dolgozó elvtársaknak. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a káderekkel való foglalkozásra, politikai, eszmei felkészültségük, áldozatkészségük és ügyszeretetük fokozására. Munkásőrség A zászlóalj munkájának alapját és tartalmát a KB munkásőrségről szóló határozata képezi. Tovább javult a zászlóalj pártirányítása, a kerületi Pártbizottság, az üzemi pártszervezetek rendszeres munkája elősegítette a személyi állomány jobb tájékoztatását, tartalmasabb politikai nevelését. A zászlóalj politikailag szilárd, a néphatalom megvédésének elszántságában egységes, fegyelmezett. Javult az eszmei-politikai egység. Az alegységekben elvtársias légkör uralkodik. Az állomány 59,6%-a bázisüzemekben összpontosul. H A jövőben nagyobb gondot kell fordítani az új munkásőrök felvételére, a kiképzési fegyelem fokozására, valamint az eszmei-politikai nevelés erősítésére. 29 , 11 .* ■ ■ ____
