Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
--------------------------------------------- u — ----■—jiqgp ■ ^ * •:» ;i 11' ■ •":ÍSal®:^ i í Ü é 2. párttagság összetétele Az 1962-es kerületi pártértekezlet óta párttagságunk számbeli és összetétel szerinti alakulására a fejlődés jellemző. Az MSZMP-nek a X II I. kerületben 330 alapszervezete van, amelyben 13 568 párttag, 764 tagjelölt van nyilvántartva. 1962-höz viszonyítva 14%-kal nőtt a párttagok száma. A kerület összdolgozóinak 13,6%-a párttag. (1962-ben 11,6% volt.) A fejlődést mulatja, hogy 1962-ben az iparban dolgozók 10,3%-a, 1966-ban pedig 12%-a párttag. A nyilvántartott párttagoknak 75%-a a kerület nagyobb üzemeiben dolgozik. A pártcsoportok száma 1278. A párttagság összetétele a kerület jellegének megfelelően alakult. Párttagságunknak 1966-ban 1962-ben 45%-a fizikai munkás (eredet cg 66,6%) 47,4% 9,2%-a értelmiségi, 10,7% 26 %-a alkalmazott 28 % 19,8%-a nyugdíjas, htb., fegyveres erők tagja 13,9% volt. A kerületi kommunistáknak 41,2%-a 21 éve, vagy ennél hosszabb ideje tagja a pártnak. — A kerületi pártszervezetek 1962. augusztus 1. és 1966. június 30. között 2002 új tagjelöltet vettek fel. A lét' számnövekedés nem volt egyenletes. A felvételek 78%-a üzemi pártszervezeteknél történt. A tagjelölt felvételi munka iránya kedvező, inért az összes felvett tagjelöltek 58%-a (1163 fő) termelő munkás. Ezen belül 1962-höz viszonyítva kedvezőbben alakult, 32,4%-ról 36%-ra emelkedett a kvalifikált szakmunkások aránya. — 9,3%-kal csökkent a 8 általános iskolát nem végzettek, 7,5%-kal növekedett a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező párttagok száma. 6,4%-kal nőtt a különböző pártiskolát végzettek száma. A tagfelvételi munkában mutatkozó javuló tendencia ellenére is változatlanul gondot okoz a nők felvételének alacsony volta. A párttagságnak 1962-ben 30,5%-a, 1966-ban 30,4%-a nő. 1962-höz viszonyítva 2,4%-kal csökkent a munkások aránya. Ennek okai: — meggyorsult a párttagság elöregedési folyamata, jelenleg 35,5% az 50 éven felüli, 15,3% van nyilántarva mint nyugdíjas (1962-ben 11,4% volt). Négy év alatt 782 fő ment nyugdíjba, amelynek több mint 60%-a munkás; — az 1962—1966-os időszak alatt a párttagság létszámának természetes csökkenése — elhalálozás, kizárás, kilépés, törlés — jelentős része a munkáskategóriából adódott (40%, — 373 fő); — a beszámolási időszak alatt az ipar átszervezése következtében nagyvállalati központok és egyéb irányító szervek alakultak, ahol a párttagság főleg műszaki és alkalmazotti kategóriába tartozik. Ez is kedvezőtlenül befolyásolta az arányok alakulását. A tagfelvételi munka fogyatékossága összefüggésben van a pártmunka egyéb gyengéivel. A VIII. kongreszszus után elég hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy „párttagnak lenni hátrány”. A pártszervezetek ezt a hibás nézetet máig sem tudták teljesen leküzdeni. Általános tapasztalat, hogy a hivatali, intézményi pártszervezetekben alacsonyabb, termelő jellegű pártszervezetekben pedig magasabb követelményeket állítanak a dolgozókkal szemben. Figyelemre méltó, hogy néhány üzemi pártszervezetben az elmúlt 4 év alatt a tagjelöltfelvétel rendkívül minimális volt, sőt egyes helyeken ez a munka meg is állt. Az ajánlók felelőssége sincs megfelelően hangsúlyozva. Bár a jövőben sem kell a párttagság nagymértékű számszerű növelésére törekedni, mégis az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az e kérdésben levő párthatározatok következetes végrehajtására. A két pártértekezlet közötti időben 960 főnek szűnt meg a párttagsága. Ebből: — 539 elhalálozás miatt, — 23 fő kilépett, < — 233 főt töröllek a párttagok soraiból, — 163 főt pedig — különböző okok miatt — kizártak. A kilépések, törlések, kizárások oka többségében a párttagsággal járó kötelezettség elmulasztása, illetve a párt politikájával való szembenállás. A kilépésekhez esetenként hozzájárult a párttagokkal történő egyéni foglalkozás hiánya is. 25 M 3" \ V t k. I [ t , * i / ^ v !' Vé,j£
