Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
X p i Az üzemi kollektívákra állal álom nem gyakorolnak jelentős hatást, de sokszor zavart, és bizonytalanság érzetet: keltenek az emberekben. Romboló tevékenységük ellen a rendszeres eszmei, politikai fellépés, esetenként az adminisztratív eszközök használata hiányzik. A józanul gondolkodó munkások elítélik magatartásukat, azonban a legtöbb esetben nem elvi, politikai vitákban, hanem kézlegyintéssel intézik el őket. A gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek nem lépnek fel elég határozottsággal ellenük, akkor is agitálnak, amikor már a felelősségrevonást kellene eszközölni. 7. A PARTSZERVEZETEK GAZDASÁGSZERVEZŐ MUNKÁJA 1 A tárgyalt időszak alatt a kerületi Pártbizottság és az üzemi pártszervezetek munkájának egyik legjelentősebb feladatát a gazdasági szervező munka képezte. Fő törekvésünk az volt — ma is ezt tartjuk legfontosabb feladatunknak—, hogy a pártszervezetek a pártpolitikai munka sajátos eszközeivel végezzék e feladatukat. Feladatunknak tekintjük a politikai felvilágosítást, nevelést, a közgazdasági elemzést, mozgósítást, káderkérdésekkel való foglalkozást. Arra törekszünk, hogy a párt gazdaságpolitikájának, a KB e kérdésekkel kapcsolatos határozatainak magyarázatával a dolgozók tízezreit bevonjuk, érdekeltté tegyük az anyagi javak termelésében. A kerületi Pártbizottság, végrehajtó bizottság gazdaságszervező munkáját az évek során tervszerűbben, szakszerűbben és sokoldalúan végezte. Rendszeresen tanulmányozta az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező ■ munkáját, az egyes iparágakhoz tartozó üzemek termelési helyzetét. A pártszervezetek, a kommunista gazda— sági vezetők számára meghatározta azokat a konkrét feladatokat, amelyek a KB határozataiból adódtak. A kerületet átfogó témákkal párhuzamosan, erejének és hatáskörének megfelelően, a legjelentősebb vállalatok pártszervezeteinek gazdaságszervező munkájával, gazdasági, műszaki, munkaügyi és káderkérdésekkel foglalkozott. Kezdeményező és szervező munkát végzett a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, az üzemi és a kerületi szintű újító mozgalom tartalmi kérdéseinek formálásában, valamint abban, hogy e mozgalmak mindjobban tömegjelleget öltsenek. A gazdaságszervező munka szerves részét képezték — a kerületi Pártbizottság kezdeményezésére —az üzemi pártszervezeteknek a gazdasági vezetőkkel, különösen a kommunista gazdasági vezetőkkel folytatott politikai foglalkozásai. A gazdaságszervező munka hatékonyságának növelése érdekében — az általános elvek és összefüggések ismertetésén túl— a konkrét feladatok meghatározását rendszeresen titkári, illetve iparági titkári értekezleteken beszéltük meg. Az alapszervezeti vezetőségek újjáválasztásakor többségükben olyan elvtársak kerültek a vezetőségekbe, akik a párt munkához szükséges politikai ismereteken túl megfelelő szakismerettel is rendelkeznek. Ezzel a pártszervezetek gazdaságszervező munkája színvonalasabbá, szakszerűbbé vált. A kerületi Pártbizottság tagjai, munkatársai, aktívái egyre rendszeresebben és igényesebben vesznek részt az üzemi pártszervezetek gazdaságszervező munkájában, e munka végzéséhez segítséget adnak. Az elmúlt: 4 év alatt, pártszervezeteink gazdaságszervező munkája — ha az élet állal támasztott követelményeknek és igényeknek ma még minden vonatkozásban nem is felel meg — a korábbi évek színvonalához képest fejlődőt I. A pártszervezetek többségében az általános beszámoltatás, vagy az eseményeket regisztráló, szemlélődő munka helyett az egyes kérdésekkel konkrétan, a gazdaságosság igényével, konstruktívan foglalkoznak. Politikai munkájukat tehát nem légüres térben, hanem a napi, a termelési kérdésekkel összhangban végzik. Egyre több azoknak a pártszervezeteknek a száma, ahol a központi elveknek megfelelően, behatóan tanulmányozzák a vállalat termelési, gazdasági, műszaki, munkaügyi helyzetét és ennek alapján határozzák meg a kommunisták feladatait. Kezd jellemzővé válni, hogy a pártszervezetek már az előzetes tervek készítésénél kifejtik véleményüket, a vállalat adottságait ismerve, gondot fordítanak arra, hogy a vállalat terve összhangban legyen a népgazdasági tervvel. Az éves tervből fakadó feladatokat, a KISZ és a szakszervezoL munkáját koordinálják, vezetőtestületek előtt is ismertetik, elfogadtatják. Pozitív törekvés, hogy az üzemi párlszervezetek több éve készítenek Komplex Intézkedési Tervet az éves feladatok megoldására. E tervekben a gazdasági célkitűzéseknek megfelelően határozzák meg a mozgalmi szervek feladatait. A Komplex Intézkedési Tervekben a termelés és termelékenység, a létszám, az önköltség, a műszaki fejlesztésből és a munkafegyelem megszilárdításából származó gazdasági és mozgalmi feladatok végzése összehangolt módon történik. ■ A politikai felvilágosító munka, a kommunisták példamutatása nagyban hozzájárult, hogy a vállalatok évről évre növekvő feladataikat általában teljesítették. Nem kis szerepük van a pártszervezeteknek, az egyes kommunistáknak „kényes kérdések” — mint pl. munkaügyi kérdések, normakarbantartás, 1966 elején az ár- és bérintézkedésekkel kapcsolatos feladatok — viszonylag zökkenőmentes megoldásában. Komoly politikai meggyőző munkát, számos túlzás és visszásság megszüntetését, hibás szemlélet elleni fellépést igényelt párt- , szervezeteinktől a vállalatok összevonásával járó feladat is. A koordináló joggal rendelkező pártszervezetek többsége, a Politikai Bizottság határozata értelmében, az elmúlt 3 év során egyre igényesebben és eredményesebben végzik a koordinálást. 10- 400 '-------------— -------------------------------------------------------------—-—-------'------—— -------------------------------------------------------—■*-------------------------------------- ■ ------ wm* ------- — ■ i P ■■ « | ' ' | 4;