Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1966-10-21--22

i — veszteségidők tanulmányozása, és okainak megszüntetése; — technológiai és munkafegyelem — a minőségi követelmények biztosítása, selejtcsökkentés; — géppark extenzív-intenzív kihasználási fokának növelése; — anyaggazdálkodással, takarékossággal összefüggő kérdések; — alkalmazotti létszám csökkentése — a teljesítményben foglalkoztatottak számszerű alakulása; — üzem- és munkaszervezés; — nagymértékű túlóráztatások stb. Általában bevés a vállalati kezdeményezés, esetenként a kockázat vállalása. Megítélésünk szerint nagyrészt ez a magyarázata annak, hogy a vállalatok többségében nem alakulnak megfelelően a termelékenységet és a költségszintet befolyásoló mutatók. b) Az az egyébként helyes felfogás, mely szerint az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kapott a gazda­sági építőmunka, a tervek teljesítése, néhány gazdasági vezetőnél hibás felfogást eredményezett. Viszony­lag keveset foglalkoznak az emberek napi ügyeivel, gondjaival, tudatukat és világnézetüket befolyásoló politikai neveléssel. Az alsóbb szintű gazdasági vezetők körében kezd általánossá válni a „népszerűtlen” feladatoktól való tartózkodás. Találkoztunk olyan gazdasági vezetőkkel, akik munkaidő alatt mindennemű társadalmi munkát elleneznek. Általánossá kezd válni az a nézet, hogy a gazdasági vezetők csak gazdasági, műszaki ügyekkel foglalkoznak, ami pedig a dolgozók politikai nevelését illeti, az a pártszervezet feladata. A termelőmunkának ilyen egyoldalú kihangsúlyozása, a politikai nevelőmunka lebecsülése eredményezte ( azt, hogy a kommunista gazdasági vezetők közül is többen vannak, akik nem vállalnak társadalmi mun­kát, politikai továbbképzésüket elhanyagolják. E kedvezőtlen jelenség felszámolása érdekében a kerületi Pártbizottság kezdeményezése alapján az üzemi pártszervezetek felléptek, így az elmúlt egy, másfél év alatt bizonyos fokú javulás mutatkozik. 5. ÜZEMI DEMOKRÁCIA f A szocialista demokrácia keretei megfelelő lehetőséget adnak az üzemi demokrácia kibontakozásának. Az üzemi demokrácia fórumainak — társadalmi szervek, munkabizottságok, munkaértekezletek -— javuló tartalmi munkája lehetővé tette, hogy a dolgozók mind szélesebb rétege közvetlenül vagy közvetve, részt vegyen a vállalatok vezetésében, a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. A különböző társadalmi szervek -— mindenekelőtt a párt és a szakszervezet — sajátos feladataik végrehajtása közben tájékoztatják a dolgozókat a népgazdasági, vállalati ügyekről, feladatokról, egyben a konkrét kérdé­sekben véleményüket is kikérik. Az üzemi demokrácia egyik kifejezője, hogy az éves tervek kialakításában a dolgozóknak egy kisebb része — főleg a vezető beosztásúak — a negyedéves termelési tanácskozásokon, műhelyszintű értekezleteken pedig a dolgozóknak nagyobb része véleményt mond, javaslatokat tesz a vezetés számára. A felszólalók többsége — ha kisebb-nagyobb túlzásokkal is — általában az összes dolgozó véleményét, mondanivalóját fogalmazza meg, magáénak érzi az üzemet, annak eredményeit és gondjait is. A termelési tanácskozásokon felvetődött problémákra, javaslatokra a dolgozók általában választ kapnak, illetve ezek alapján a gazdasági vezetés sok esetben megteszi a szükséges intézkedéseket. A vállalatok életében jelentős szerepet játszó gazdasági, műszaki, munkaügyi, beruházási kérdéseket a gazda­sági vezetés a mozgalmi szervek vezetőtestülcteivel megbeszéli. Az üzemi demokrácia érvényesülésének hatásfokát gyengítő tényezők a) Egyes gazdasági vezetők a dolgozóknak a vállalat ügyeibe való beleszólását, ellenőrzését, esetenként bírá­latát — az egyszemélyi felelősség elve megsértésének tekintik. „A dolgozók nem értenek a vállalat vezetéséhez, nem tudják a vállalat egészének kérdéseit objektívan meg­ítélni, nem látják az összefüggéseket — ezért nem kell a véleményüket kikérni, vagy ha igen, akkor sem kell nagy gondot fordítani ezekre” ■—, mondják ezek az elvtársak. ! b) Az üzemi demokrácia kibontakózását akadályozza a dolgozók egy részénél tapasztalható felelősségérzet­hiány, a közügyek iránti közömbösség. Munka- és állampolgári fegyelmük sem kielégítő. Ők azok, akik a demokráciát — így az üzemi demokráciát is — rosszul értelmezik, követelőznek, csak a jogokról beszél­nek, de kötelességeiket elmulasztják. c) A dolgozóknak a vállalat érdekeit szolgáló észrevételeinek és javaslatainak kivitelezését sok esetben gá­tolja a jelenlegi vállalati irányítás számtalan megkötöttsége, a vállalatvezetés szűk hatás- és jogköre. Ez a probléma nagyobb mértékben jelentkezik az összevont nagyvállalatok gyáregységeiben. Ki ;a> v 8

Next

/
Thumbnails
Contents