Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1966-10-21--22

V

i

l f

el a KGM és KPM kerületi vállalatai. A KIM és a helyi ipari vállalatok a termelési volumen azonos vagy kismértékű emelkedése miatt ennél kisebb termelékenységnövekedést értek el.

Jelentősebb fejlődés mindegyik iparágban a KB 1964 decemberi határozatának végrehajtása következtében — különösen 1965-ben — következett be.

A műszaki fejlesztés vált gazdasági életünk egyik központi kérdésévé és egyre inkább a termelékenység emelésének is döntő tényezőjévé.

A gazdasági, műszaki szervek és a pártszervezetek is fontos feladatuknak tartották, hogy üzemeinkben gyorsabban növekedjen a korszerű, világszínvonalat is elérő, az export-piacon jól értékesíthető termékek száma.

■

Ennek érdekében egyre több energiát fordítanak a gyártmány- és gyártásfejlesztésrc.

Jelentősebb eredményt elsősorban a gyártmányfejlesztés terén értünk el. Jól mutatja ezt, hogy a kerületi KGM- vállalatok 5 év alatt közel 800 új terméket hoztak létre, illetve korszerűsítettek. Kiemelkedő a Láng Gépgyár 100 MW-os gőzturbinája, a lipcsei aranyérmes AJKO-prése és a MEDICOR univerzális légzésvizsgálókészüléke, a SZIM Köszörűgépgyár KÖP 160 típusú optikai köszörűgépe, az Irodagépipari Vállalat szedőírógépe és fénymásoló-családja, az AVF 1000—1500 W-os váltóáramú generátora, a TKANSZVILL EIB árammegszakító-családja.

Textil-bútoripari vállalataink is gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodnak a piac változó és növekvő igényeihez.

A KTSZ-ek élenjárnak egy-egy korszerű terméknek az eddiginél rövidebb, batáridő előtti tervezésében, ~~

legyártásában. A HAFÉM KTSZ campingbútor-berendczésekből — a MHDGY után — a legtöbb tőkésdevizát biztosítja a népgazdaságnak.

Ma már vállalataink többsége beszerzi az ismert, élenjáró szintet jelentő műszaki adatokat, és felhasználja az új gyártmányok kialakításánál. A kidolgozásra kerülő új gyártmányok műszaki paraméterei sok esetben megközelítik, egyes esetekben elérik, cgy-két esetben pedig ezek jelentik a világszintet (pl. a két lipcsei aranyérmes termék).

A gyártásfejlesztés megfelelően csak a KB 1964 decemberi határozata után szerepelt a műszaki fejlesztési tervekben. { 1

Ma már e tervek sok jelentős intézkedés elvégzését tartalmazzák; pl. a kerületi KGM-vállalatok e tervek alapján 1965-ben 114 millió Ft és 3—3,5 millió normaóra megtakarítást értek el. Ezek között szerepelnek szalagszerű-gyártást, ciklusos gyártást, belső anyagmozgatás gépesítését és az élőmunkát könnyítő, csökkentő intézkedések, továbbá a korszerűbb technológiák kiterjesztése stb.

Jól mutatja a fejlődés tendenciáját, hogy a fejlesztéssel foglalkozók létszáma —■ 1960-hoz viszonyítva —■ megkétszereződőtt-háromszorozódott vállalatainknál.

1

c) A fejlődést bizonyító számos eredmény mellett nem kevés a gátló körülmény, amely figyelmeztet, hogy a műszaki fejlesztés a gyakorlatban még nem a legdöntőbb tényezője a munkatermelékenység emelésének.

Mutatja ezt, hogy az évenként normaóra-megtakarításból — a fejlődés ellenére — 1965-ben is csak 45% származott műszaki fejlesztésből.

—■ Nem elégséges az anyagi, szellemi erők koncentrálása a gyártmány- és gyártásfejlesztés területén. A rendelkezésre álló szellemi kapacitással megfelelő színvonalon nehezen lehet kielégítő eredményt elérni.

E kapacitás felhasználása sem elég hatékony. A korszerűtlen, gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetése lassan halad. Öt év alatt kb. 220 termék gyártását hagyták abba, viszont ennél többet kezdtek újonnan gyártani. Ezek miatt is bosszú még egy-egy termék átfutási ideje. (Tervezés, prototípus, ,,0”-8zéria gyártása.)

A kísérleti műhelyek száma és a célgépgyártási kapacitás nem elég az igényekhez képest.

— A legtöbb iparágban a műszaki fejlesztési alap felhasználása növekvő tendenciájú, de ezzel együtt is hatása nem jelentős; pl. a KPM-vállalatok a termelési érték 0,4%-kát használták fel műszaki fejlesztési alapként. A KGM-vállalatoknál a felhasznált összeg 2,6-szorosa az 1960. évinek, de a rendelkezésre álló összeget csak 1962-ben használták fel.-— A munka- és üzemszervezés sem vált még a termelékenység kellő emelőjévé. Egy-két összevont vállalat- i nál tapasztalt kezdeményezésen túl ma sem foglalkoznak megfelelően e jelentős kérdéssel. Az e témával

foglalkozók száma kevés, szakértelmük hiányos, tudásuk felhasználása sem céltudatos.

f) Vállalatainknál csak a KB 1964 decemberi határozata után következett be bizonyos javulás a létszám, bér- és normagazdálkodásban.

•— Miközben az üzemek jórészénél 100% alatti fizikai dolgozó-létszámmal teljesítették a tervet, az adminisztratív létszámot terven felül emelték.

•— Minden ágazatban növekedett az egésznapos és lörlnapos kiesésből származó veszteség (pl. a KGM-vál-4

í► . , ___________________________________________ _____ ___ _____________---------------------------—-----------------------------— - ’J"-----^ .___________________.——------------------------------------——---------------------------------------------------------