Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/11)
1988-06-15
között az államalapítás, a Mátyás - kori reneszánsz,^ 1848, a századelő szellemi radikalizmusa és 56 esemenyei említődnek. Lehetséges, hogy a BTF-n és a MIF-en részben a szakmai ismeretekkel, részben a származási kötüttsé,függ össze, hogy - a legújabb avantgarde irodalmi es képző vészét! mozgalmak mellett - változatlanul kultusza van a népzenének, a néptáncnak, s ezeket a mafajokat és muformákat is mint az egykori autentikus nemzeti kultúra alk részeit kívánják a múlt és a jelen közötti közvetítő medi^ umként megőrizni. Ebben a két intézményben a történelem iránt felélénkült érdeklődés nem egyszerűen a korszellem tükröződése, hanem a főiskolai oktatás jellemzőiből (is) ered. A BTF-n rendszeresen hirdetnek olyan történelmi szemináriumokat, amelyeken nemzeti múltunk fontosabb történéseit dolgozzak fel, az 1986-os új tantervi irányelvek Művelődéstörténet c. uj tárgyat vezetett be a tanítóképzésbe s az újkori magyar (és egyetemes) történelem elemzését a megújuló marxizmus oktatás is célul tűzte. A MIF-en a hallgatók a 8 félév során a történelem meglehetősen sokoldalú megközelítését kapják. A történelemmel való találkozásra módot adnak az egyes szaktorteneti Fgya , a művészettörténet, s a pár axcellence elmélettörténeti* gyaik is igyekeznek rendszereiket a maguk tortenetisegeben bemutatni. (A marxizmus oktatás kereteben elindítottak egy "A 19. század társadalom- és eszmetörtenete c. komplex tárgyat.) A történelem képe tehát nem egyszerűen mint politikai eseménytörténet, hanem széles ertelmu társadalom-, gazdaság és kultúrtörténet áll a hallgatók előtt. Az utóbbi időben szabad kurzusok kereteben több, a francia Annales iskola eredményeire építő mentalitastor eneti megközelítés is hozzáférhetővé vált. A nemzetiségi kérdés, a határainkon túli magyarság sorsa mindig L-------------_J r n- 9 -
