Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.17.a/11)
1981-04-24
) amikor főiskolánkra a fővárosi tanitó- és óvónőhiány felszámolása érdekében hozott párt- és állami döntések következtében, a korábbinál jóval nagyobb volumenű képzés hárult rendkívül kedvezőtlen oktatási feltételek mellett. /Az 1979/öO~as tanévben például a főiskola öt tagozatán, két saját kezelésű és két félnapra bérelt épületben 2363 hallgató tanult,/ IX. I 1 Hallgat dinit eszmei-politikai arculatának általános jellemzésekor továbbra is helytállónak érezzük a 70-es években készitett hasonló tárgyú jelentéseknek azokat az összefoglaló megállapitásait, hogy "hallgatóink emberi magatartását, politikai beállitottságát főként az a körülmény határozza meg, hogy politikai és társadalmi rendünket adottságnak, jövendő életpályájuk természetes keretének tekintik, .Jövőbeli terveiket a hasznos, sikeres munkavégzés szándéka és reménye hatja át," Ugyanakkor ma súlyosabb nevelési gondként jelentkezik hallgatóink je~ á~N.entős részének passzivitása, politikai /és nem csak politikai/ érdektelensége, a korábbinál nagyobb mértékben érezzük gazdasági gondjaink, társadalmi ellentmondásaink és a nemzetközi helyzet romlásának hatását hallgatónk tudatára,Emellett a fenti képhez hozzátartozik néhány, nem közvetlenül politikai jellegű nyugtala> í nitó jelenség is. Egyes hallgatóink' értékrendjében nem játszik kiemelkedő szere- * pet az intellektuális erőfeszítés, a kreatív magatartás. Nem ritkán a diploma megszerzésére irányuló taktikus magatartás kerül előtérbe a szakmai kiválóságra való törekvéssel szemben. Hallgatóiak arculatát és természetesen nevelőmunkánkat is lényegesen befolyásolja a főiskolára beiskolázottak összetétele. Származás szerinti szociális megoszlásuk más felsőoktatási intézményekhez képest nem rossz, de kedvezőtlenebb a többi tanítóképzőhöz képest. Az 1979/80, tanévben főiskolánkon a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya 43,5 %• /Az országos egyetemi és főiskolai arány 39>3 %, az országos tanitólcépzős főiskolai arány 49,5 %•/ Nyugtalanító viszont a-kövotkoz.ő változás; Az 196Q-as években tömegesen jelentkeztek,.hpzzánk_jÜ9A- jóképességü munkásfiatalok, s ebben az időszakban ez a kategória,.nie^hajtár.c^ójia volt főiskolai hallgatunk egész arculatának, A 70-es években a növekvő tanító- és óvónőhiány következtebén főleg ezek a tehetséges, de szociális szempontból ■^'.edvozőtlenebb helyzetben lévő munkásfiatalok mentek el kepesites nélküli pedagógusoknak,. és legfeljebb esti tagozatainkon /tehát újra hátrányos helyzetben/ találkozhattunk velük. Ennek a rétegnek a hiányát különösen érezzük a KISZ- funkcionáriusok kiválasztásakor, de a főiskola egész légkörének alakulásában is. Az emlitett fővárosi tanító- és óvónőhiány negatív hatásait nemcsak^a^fénti szempontból érezzük. Az utóbbi négy évben érvényben lévő 450 fős beiskolázási létszám /250 fő nappali tagozatos +200 fő speciális tagozatos hallgató, ez utóbbiak az első évet ugyancsak nappali tagozaton végzik/ nemcsak a főiskola tárgyi és személyi feltételeihez képest "túlméretezett", hanem olyan szempontból is, hogy Budapestéig - tapasztalataink szerint - jelenleg, /az alap_spjay_JLét^ számú főiskolás korú korosztályt és a tanítói - óvónői pálya renAki^l_.pákAChPllA társadalmi presztízsét figyelembe véve/ nincs kellő számú jeleiitkpző a fenti létszám beiskolázásához,. L----------*-----nJ- 2 -
