Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.17.a/11)
1981-04-24
r—1- 2 -hozzíilUéUk az illetékes szaktanár követelt,lényszintjéhez igazodik. Erkölcsi, etikai megítélési "normáikat" is ahhoz hangolják, akivel éppen beszélnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs önálló véleményük. Aktivitásuk a közvetlen életkörülményeik javítása terén nyilatkozik meg ; intenziven. Közéleti és közösségi akcióik kampány jellegú-I ek. inkább az eredmények haszonélvezői akarnak lenni, mintsem a kockázatvállalás és az esetleges kudarcok részesei. Mindebből adódik, hogy jelenleg a főiskolán nincs olyan tevőleges KISZ élet, vagy KISZ vezetés, amely a hallgató- Ság eszmei-politikai formálásához, vagy akár hivatástudatuk kialakításához a funkciójából következő feladatokhoz | ^ képest érdemben hozzá tudna járulni. /A fentiekben vázolt összkép azonban nem azt jelenti, hogy a főiskola nem ren- i : delkezik egy olyan 20-30 fős minta hallgatósággal, akiket bármelyik egyetem példaképnek tekinthetne./ I í' y II. 2-*. A hallgatók világnézeti arculatát alapvetően az határoz~á Reg, hogy a közfelfogcsban - éo ennek megfelelően az iskoláink többségében - a testnevelés és a sport szakterülete is távol került a világnézeti nevelés színterétől. A főiskolánkra beiskolázott hallgatók túlnyomó többségének j r-v nincs szilárd politikai alapművelete, sem világnézetileg megalapozott KI3Z mozgalmi gyakorlata. így nálunk a KlSZ-t megtestesítő aktíva csak a II-IH. évben alakul ki. f Hívő, vallásos hallgatók létszámát alig becsüljük tobore 5-6%-nál. A többség valamiféle praktikus, konformizmussal ötvözött, ösztönös materialista életfelfogás felé hajlik, így módon a marxista filozófia verbális szintű befogadásává val kapcsolatosan az első ütemben nincsenek komolyabb konfliktusok. A III-IV. évben ugyan időnként felüti a fejét egy-két olyan hang, hogy a “Testnevelési Főiskolán miérc kell marxizmust tanulni", de konkrét ellenállást eddig nem tapasztaltunk. A világnézeti problémák inkább azoknál a kérdéseknél ütköznek ki, ahol a dialektikus materializmus gyakorlata közvetlenül is beletorkollik a társadalmi L — M 1
