Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.17.a/11)

1981-04-24

1 Mim l ... . 1 ■ .. 1 *---­r ~\ ’ - 3 -jk hallgatók világnézeti arculata A hallgatók többségének világnézetében a materialista ele­mek dominálnak. Minden évfolyamon akad azonban néhány nó­gató, akik világnézete egyértelműen idealista; kisebb ré­szük vallásos nevelésben részesült és gyakorló vallásos? többségük valamely modern idealista vagy vallásos világné­zet többé-kevésbé megértett nézeteit vallja magiénak. Az előbbiek kevésbé problematikusak, gyakorlati cselekvésük - a társadalmi aktivitást is beleértve - pozitív. Az utób­biak - a gondolatilag nem feldolgozott nézetek birtokában - mindennel szenbenállnak, logikátlanul, de agresszíven vi­tatkoznak, vagy - ami még rosszabb - nyílt vitát kerülve próbálnak híveket toborozni. Az alapjában materialista beállítottságú hallgatók is a konkrét kérdésekben könnyen ) átcsúsznak idealista pozícióba. A materialista világnézet természetesen nem azonos a marxis­ta világnézettel. Általánosságban megállapítható, hogy a marxizmus beépült a hallgatók gondolkodásába, paradox mó­don még az antimarxista nézeteket is marxista alapelvekből kiindulva és marxista módon próbálják bizonyítani. Bár érzékenyen Váltakoznak a leegyszerűsítések ellen, sa­ját maguk hajlamosak az egyoldalú, a "rövidre zárt", azaz antidiaiektikuo gondolkodásra. Az Iparművészeti Főiskolán a fentiek oka elsősorban, hogy e hallgatók alapvetően vi­zuális képességeik alapján kerülnek be a főiskolára és ez csak ritkán párosul azonos színvonalú gondolkodási ké­pességgel. A hallgatók politikai arculata Viszonyuk a szocializmushoz: a hallgatók zebbsége elfogad­ja, reálisan ítéli meg. Megközelítésük kevéssé elméletig elsősorban a hazai gyakorlat oldaláról ítélik meg a s^oci I alizmus fejlődését. A munkásosztály vezető szerepét gyak­ran összekapcsolják a társadalmi egyenlőség és a társadalmi differenciáltság kérdésével. A munkásosztály és az értelmi­ség viszonyát a vezető szerep és a vezetés irányítás össze­hasonlításában nem látják tisztázottnak. Míg az értelmiség társadalmi szerepét, lehetőségeit általában reálisan ítélik meg, addig saját helyük meghatározása az értelmiségen belül, V------------­. _ . ____________________________________________________.

Next

/
Thumbnails
Contents