Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.17.a/10)

1984-12-14

r n

— 5 2 -- 27 -Az értelmiség bevonása az országos közéletbe általánosságban .megfelelőnek. Ítélhető /a társadalomtudományok területén kifejezetten jo'/.

Azonban nem kielégítő a döntéselőkésztésben való részvételük.

A kerületi értelmiségiek nagy többségé magas színvonalon, jól dolgozik. Sok közöttük az aktív, közéleti ember /különösen az orvosok és a műszaki értelmiség között/. Jellemző rájuk a társadalmunkhoz való pozitív, de kritikus viszony. Gondot okoz a gazdasági fejlődést kisérő jelenségek magyarázata, egyes csoportokban jelentős a közgazdasági műveltség és tájékozottság hiánya /elsősorban a pedagógusok között, figyelembevéve a pedagógusoknak a társadalomban betöltött fontos politikai szerepét/.

nemzetközi kapcsolataikat nagy figyelemmel kisérik. Erősödik a nemzetiségi kérdések iránti érdeklődés és ennek kapcsán nacionalista hangok is felerősödnek /kutatók, főiskolai hallgatók, pedagógusoix/. némely területen a vallásosság - elsősorban külsőségekben- növekedett /iskolák, kutatók/.

A kerületi ideológiai nevelő munka, annak személyi és tárgyi .Leltételei nem tudták kellően követni a megnövekedett igényeket.

A propagandisták túlnyomó többsége jól felkészült, állami és pártfeladatát elismerésre méltóan oldja .meg, 0, propaganda munka hiányosságaihoz azonban hozzájárult az is, hogy a propagandisták egy része rutinból végezte munkáját. Nem tudták megújítani gondolkodásukat, igy kevésbé tudtak az új kérdésekre megfelelően válaszolni. Déhányan a marxizmus újragondolását, értékeink marxista-leninista megközelítését revizionizmusnak tekintik, ezért félnek a korszerű értelmezéstől. Ugyanakkor nagy nehézséget jelent a propagandisták utánpótlása, a fiatalok bevonása ebbe a munkába. A propaganda munka nem vonzó.

A hiányosságok ellenére a .marxizmus iránti bizalmat és korunk megértésének igényét .jelzi a pártonkivüliek növekvő részvétele a politikai oktatásban, és a megelevenedő történelmi érdeklődés. Részben az eddigi oktatási formák kritikáját tükrözi, hogy főleg a helyi tematikájú tanfolyamok iránt fokozódott az igényi

A kerületben folyó oktatási formákat áttekintve, az alábbiak állapíthatók meg:

I U :........ J I

vpMtapyT’ iyy! -‘ 4