Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/9)
1988-01-27
r- 2 -'A párt" c. fejezetben a 2. pont foglalkozik a vezető szerep betöltésének módjával. Egy fontos dolog azonban hiányzik a megfogalmazásból, mégpedig az, hogy politikai morál is szükséges a vezető szerep betöltéséhez. A 4. pontban szerepel, hogy a döntési folyamatban erősíteni kell a választott szervek szerepét. Véleményem szerint nem erősíteni, hanem biztosítani kell ezt a szerepet a választott testületek részére. Ugyanebben a pontban szerepel, hogy a döntési folyamat kialakítása hogyan kívánatos. Véleményem szerint a döntések előkészítésében lényeges, hogy az előterjesztésekben, döntésre készített anyagokban a javasolt döntések negativ következményeit, hatásait is szerepeltessük. Egy előterjesztő ugyanis biztos, hogy megfelelő, egyenrangú politikai alternatívát tud kidolgozni. Az előterjesztő valójában mindig csak egy megoldást tud döntésre javasolni. Ezért alternatív döntési lehetőségek mellett, vagy helyett a döntésre szánt előterjesztésekben a javaslatok pozitív és negativ következményeinek bemutatására kell a hangsúlyt helyezni, azt kell megkövetelni. így lehet egy politikai döntést a testületek számára érdemben bemutatni. Az 5. pont utolsó mondata a KB munkabizottságai milyen módszer szerint dől gozzanak. Ezt a mondatot ki kell terjeszteni a párt egész apparátusára is. A 7. pont a párt vezető szerepének betöltéséhez feltételként szabja a párt eszmei, politikai egységének megszilárdítását. És azt állapítja meg, hogy ez az egység gyengült. Véleményem szerint az egység abban nem gyengült, hogy szocializmust épitsünk, hogy kommunizmusért dolgozzunk. De gyengült az ahhoz vezető út kiválasztásában és módszerében. E pont utolsó mondata kapcsán az a véleményem, hogy a párt álláspontját akkor lehet képviselni, ha az a megfelelően választott testületek határozata. A lo. pont kapcsán az a véleményem, hogy egy ügy érdekében fellépni csak frakciózás útján lehet. A jelenlegi megszövegezés értelmezés kérdése. "Az állam" c. fejezet 1. pontja új alkotmány kidolgozását célozza. Ez az alaptörvény azonban ne szélesítsen és bővitsen az állampolgárok alkotmányos jogain, hanem határozza meg azokat. így a megfogalmazás azt sugallja, hogy adományról van szó. Ezek az általános, semmitmondó megfogalmazások sajnos gondolkodásmódunk meggyökeresedését mutatják. A 4. pont tartalmazza, hogy milyenné váljon az Országgyűlés. A megfogalmazás szerint "az eddiginél nagyobb mértékben" kerüljön minderre sor. így ebbe a megfogalmazásba az is belefér, hogy amennyiben úgy látjuk, hogy egy miniszter nem kívánatos, akkor megváltoztatjuk a házszabályt. h i-------------------- _d ' ■ « « * — ■ 11 " "r"' —' ^ _____________
