Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/9)
1988-03-23
r n- 9 -“-j’-'.'’ j \ m. Hn.i^fanUsi és új belső teliesítményérdekeltséqi rendszeribevezetése. Az önelszámoló egységekre ható vállalati belső érdekeltségi rendszer normatív teljesítménykövetelményre épül, amely nunden önelszámoló egységre dlrekt módon hat. A teljesltménykovete - mény centrumába a normatív fedezeti minimum értekeket állítottuk, amelyek a vállalati szintű előírt fedezetből, az igénybevett eszköz és bér függvényében számítható ki. ^ a normatív fedezeti minimum elérése minden önelszámoló egység előírt alapvető követelmény, az érintett szervezetek m az ezeket Irányító vezetők egzisztenciális kérdésé. Ha valamelyik szervezet a mormatlv fedezeti minimumot nem én el, egy évig alatta marad, akkor csődbe kerül, a vezetés megbukik a beosztottak egzisztenciális bizonytalanságba kerülnek. Ezért elengedhetetlen követelmény a kiadott normatív fedezeti minimum maradéktalan teljesítése. A vállalati szintű előírt fedezet a vállalat számára minimálisan szükséges nyereség meghatározasával kerül kialakításra. Az önállóság velejárója az önelszámolási rendszer bevezetése r' minden érintett szervezetnél. Az önelszámolas lenyeges von sa, hogy minden költség oda terhelődik, ahol felmerül i . a vállalati fel nem osztott költségek - a felhasználás arany bán - az önelszámoló egységeket terhelik. így az eddig központi fel nem osztott költség jelentősen csökken, hiszen ebben már csak a központi apparátus bérköltségei és járulékai, továbbá egy minimális központi működési költség szerepel. A költségétcsoportosul ás, az önelszámolás bevezetése azt eredményezi, hogy a gazdálkodás alapvetően az önálló szervezetek feladatává válik. Ebből következik, hogy az onelszámo---SSIiL. rk költségérzékenysége számottevően megnő, hiszen a közvetlen L-------— _j
