Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.17.a/9)
1983-05-24
r ... n jutó termelés 3,6%-os emelkedését jelenti. Tehát a termelőerők e két tényezőjének kihasználására kedvező volt. A termeléshez igénybe vett összes eszközérték /álló és forgóeszközök/ éves átlagos állománya is csak 3,3%-al emelkedett, tehát az egységnyi összes eszközértékre jutó termelés is kedvezően változott. / 1,9%-al javult./ Érzékeltetésként: loo.-FT eszköz értékre 1981-ben 134.- Ft, 1982-ben 136.- Ft termelés jutott. Ha azonban azt is megvizsgáljuk, hogy ezt az 5,2%-al növekvő termelést milyen készletállomány mellett valósították meg, láthatjuk, hogy az anyagkészletek éves átlagos állománya 7,2%-al volt magasabb mint 1981-ben, tehát a készletállomány növekedósermeghaladta a termelés növekedésének ütemét. Ugyanakkor a gazdálkodás hatékonyságát legösszetettebben kifejező mutató a vállalati nyereség a termelés dinamikáját lényegesen meghaladóan /kétszeresen nagyobb mértékben /azaz 12,2%-al nőtt egy óv alatt. A kerületi összképen belül- különösen kiemelkedő volt a Magyar Optikai Müvek nyereség- ^ tömegének növekedése / 123%/- és különösen kirívó volt az ÁFÉSZ és a KÖZÉRT nyereségének csökkenése / a bázisnak csak 39 illetve 73%-át érte el az 1982, évi nyereségük/. A nyereség alakulása nagyon sok tényezőtől függ /pl. a termékösszetétel változtatása, kedvezőbb árak realizálása stb/melynek értékelése nem volt a mostani vizsgálat tárgya, azt azonban tudjuk, hogy a költségek között a legjelentősebb tényező az anyag és energia költség, tehát nem közömbös az e téren elérhető megtakarítás.- Az anyagköltség a termékek órába közvetlenül beépül - a vevőre áthárul - tehát vállalati szinten nehéz / vagy lehetetlen / megtakarítást kimutatni. Sőt, esetenként - az árképzés miatt - az az érdeke a vállalatnak, ha minél több és drágább anyagfelhasználást számláz.- Az energiaköltség - az üzemi általános költségek között - természetes mértékegységben és foritntban is jobban megfogható, tehát konkréten kimutatható a vállalati megtakarítás. A vállalati értékelési rendszerben használatos fajlagos eszközhatékonysági mutató - a loo.~ Ft eszközértékre jutó nyereség - 8%-al nőtt 1981-hez képest, tehát azt mondhatjuk, hogy a vállalatok alapvetően jól gazdálkodtak álló és forgó eszközeikkel.- Hzen belül különösen kiemelkedő a MOM eszközhatékonyságónak színvonala / 19.-Ft nyereség jutott loo.- Ft eszközre /, illetve a KÉV és az OMH eszközhatékonyságának fejlődésére az 1981 évi bázishoz képest. 2. Az energiaszerkezet és felhasználás alakulása Az 5,2%-os termelés bővüléséhez felhasznált összes energia költsége forintban 11,4%-al több mint 1981-ben, ez azonban csak látszólagos növekedés, mivel az energiahordozók ára is kb. ilyen mértékben L-------——
