Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1987 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1987-10-09
I. Anyagtudományi alapkutatások ♦ A kutatások közös célja, hogy technológiai jelentőségű anyagok, illetve ezek modéllányagainak szerkezetét, valamint az ilyen anyagokban lejátszódó jelenségeket vizsgálja. A következő 15-20 évben előreláthatólag az alábbi anyagcsaládok az érdeklődés homlokterében maradnak:-különleges vezetési, illetve különleges optikai tulajdonságokkalrendelkező anyagok (félvezetők, szupravezetők, optikai kristályok, stb.)-különleges tulajdonságú (nagy szilárdságú, nagy keménységű, keménységű, kopásálló, kis súrlódású, korrózióálló, stb. szerkezeti anyagok, elsősorban fémek 6s kerámiák)-nagy molekulájú (pl. polimer, illetve biológiailag aktiv) anyagok. Berendezéseink kiválasztásánál arra törekszünk, hogy azok alkalmasak legyenek felületközeli és/vagy gyors dinamikai jelenségek vizsgálatára.Mindenképpen szükséges a potenciálisan máris egyedülálló gyorslté-nehézlonimplanter komplexum fenntartása, rekonstrukciója illetve továbbfejlesztése. A rekonstrukció célszerűen egy új gyorsító beszerzését jelenti, de megfontolható a jelenlegi gyorsító gyökeres átépítése is. A továbbfejlesztés elsősorban a közös vákuumkamrára vonatkozik: átállás ultravákuumra, LEED, Auger, ESCA, CEI1S feltétek. Szükséges a target hőmérsékletének széles (4.2-1000 K) tartományban való kontrollálhatósága. A dinamikai folyamatok vizsgálatához puÍzált nyalábok szükségesek. Sok szempontból fontosnak látszik egy néhány IleV energiájú, pulsált és folytonos üzemben is működő (pulzáltan nagyáramú) elektrongyorsíté, amellyel az iongyorsitó-nehézionimplanter komplexum bővítendő. Ezzel steril hibahelyek költhetők szigetelőkben és félvezetőkben, pulzált üzemmódban a hibák dinamikája vizsgálható (ehhez lézeres spektroszkópiával való kombináció szükséges), chanelling-sugárzás vagy szabadelektron-lézersugárzás kelthető, tokamak-plazma fűtési jelenségek vizsgálhatók. A konverziós elektronok detektálásán alapuló Hössbauers p e k t r o s zl: ó p~ i a (CEIIS ) módszer segítségével általában felület alatti 10-100 nm-es rétegről kapunk kémiai, szerkezeti, mágneses és egyéb információt (dúsított minták esetén monorétegek is vizsgálhatók). Jelenleg a világon az egyik legjobb ilyen detektort a KFKI munkatársai fejlesztették ki, ez azonban gázproporcionális elven alapul. Át kell tenni a módszert ultravákuum körülmények közé; egy ilyen berendezést a gyorsító * vákuumkamráján is el kell helyezni. Az SZÉKI-val együttműködve létre kell hozni egy DCEHS (nólység-szelektiv CEIIS) spektrométert, amely a konverziós elektronok energiáját egy . elektrosztatikus elektronspektrométerrel analizálva ér el nélységfelbontást. Az 1-100 ns-os időtartományban lezajló kémiai, illetve hiba-rekombinációs folyamatok követhetők nyomon emissziós Ilössbauer-spektroszkópiával. A KFKI-bán is célszerű létrehozni egy nagyfelbontású idő-differenciális Mössbauer-spektroraétert, amelynek megépítésében munkatársaink külföldön kiemelkedő eredményeket értek cl. L-----*----Z 1 r n- F-3 -
