Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1985-04-26
i- 133 -I és sokgyermekesek közötti különbség tétel/, a honvédelemhez való hozzájárulást /családfenntartóknak adott szociális juttatás sorkötelezettség esetén/, stb. fi kirívó tényleges onvo,1 őt 1enséget, amely a munkamegosztásban elfője '■U h.ivhk'. vagy egyéb szociális körülményből fakad,._a_ feilett szocialista társadalomban a,formális, nogi egyen_o .tg elvének "megsértésével", módos.ifásával lehet korrigálni, /Ennek elméleti szükségességét egyébként még Marx kimutatta. / A szocialista országok jogi gyakorlata széles körben el ezzel a korrekciós, differenciáló, esetenként preferáló, máskor diszpreferáló lehetőséggel. Példát nagyon sokat lehetne hozni. Ilyen intézkedés az állások, munkakörök iskolai végzettséghez kötése /korlátozva van a munkavállalas szabads g /, a származás, szociális helyzet figyelembevétele a tovabbtanu lási lehetőségeknél, a progresszív adózás a kereseti adokna , a nagycsaládosoknak nyújtott kedvezmények, az árrendszerben alkalmazott szubvenciók, vagy lefölözések /a főleg kis i tésüek által fogyasztott cikkek árának mesterségesen alacsonyan tartása, luxus cikkek aránytalanul magas ara, st ./. Hár az eddig elmondottakból is világos, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés egy adott szintjéhez e fejlettsegne , ' megfelelő társadalmi egyenlőség! viszonyok tartoznak. Meg . szocialista termelési viszonyok mellett is a termelőerők fejlettségének korlátozott volta akadályozza a teljes anyagi egyenlőség megvalósítását, ami viszont visszahat a jogi egyenlőség minőségére is. Másrészt a jogi szabályozásnál .. megengedett "egyenlőtlenségek" /preferenciák és diszprcfere - ciák/, ha azok túllépnek bizonyos kereteket /azaz a mu szerinti elosztás törvényének tartós és nagyfokú megsertese/, olyan mértékben torzíthatják az anyagi egyenlosegi viszonyé kát, amely károsan hat ki a termelőerők fejlodesere /es * * I r n L -------I
