Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)
1985-04-26
r p I- 64 -i j I . . 1 r •- a bérrendszeren, bérszabályozáson keresztül, a bértarifák és a béralapok ágazatonkénti és területi differenciálásával;-a nem termelő szféra szolgáltatásainak fizetésén keresztül;- a hitel-pénzügyi rendszeren keresztül /kamatlábak megállapitása, egyéb feltételek/;- az állam és egyéb gazdálkodó szervezetek /minisztériumok, trösztök, stb. / közvetlen adminisztratív teve- ' kenységével /mint például állóalapok átirányítása egyik vállalattól a másikhoz, forgó-eszköz fölöslegek átirányítása a veszteséges vállalathoz, a vállalati tisztajövedelem . j /nyereség/ közvetlen átirányítása egyik gazdálkodó sz,erve- | zettol a másikhoz, főnöki segítség a tervszámok módositá- j sához, stb./ • i. ' : . A legjelentősebb a nemzeti jövedelem ujraelosztasa ; a költségvetésen és a központilag megállapított árakon j ke res z tü1•^ A szocialista országok történetéből az újraelosztás j fenti eszközei mindegyikének használatára számos példát i lehet felhozni.' Témánk szempontjából az az újraelosztási tevékenység a legfontoáabb, amely a gazdasági érdekek j második csoportjában /csoportérdekek/ fejti ki hatását. j Korábban említettük például,hogy a szocialista ^ , fejlődés kezdeti szakaszában általánosan megfigyelhető tendencia volt a szocialista országokban, hogy az ipar, ezen belül is a nehézipar és a gépipar kiemelt fejlesztése érdekében ebbe a népgazdasági ágba irányították a ! « népgazdaság más ágaiban megtermelt nemzeti jövedelem, j / erőforrások egy részét, nem egyszer jelentős részét. | L E módszer tudományos indokoltságát,sőt szükségességét V először Jevgenyij Preobrazsenszkij, szovjet közgazdász | • í L ------_j
