Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1985-04-26

Társaságban ha az igazságosság kerül szóba, akkor a beszélgetés pillanatokon belül az igazságtalanságról, ponto sabban szólva a személyes igazságérzet sérelmeiről szól. Általában ezek a sérelmek két területre öszpontosulnak, az egyik a jogi igazságérzet, a másik a munka becsületét számonkéro igazságérzet. Szándékosan nem az elosztás igazságosságát emlitettem, mert véleményem szerint a kérdés ennél tágabban értelmezhető.

Véleményem szerint a jogi igazságérzet vizsgálatakor nem tekinthetünk el attól, hogy a bűnös tevékenységekre kiszabott büntetéseket általában enyhének Ítélik meg az emberek - nemcsak a bíróságok által hozott Ítéletekben, hanem a mindenna pos életben a kereskedelemben érzékelhető "szabálysértések megítélésében is. Ha a bírósági /szabálysértési/ gyakorlat társadalmilag elfogadandó igazságosságra épül, akkor itt megkérdőjelezhető a tömegkommunikáció manipulációjának megfelelősége.

A munka becsülete, a munkás munkájának önbecsülése, a tudás, a teljesítmény, a hasznosság, a munka társadalmi értéke stb. kérdések összefonódnak és természetesen kapcsolatosak az elosztás igazságosságával, illetve a személyes igazságérzettel. Tudom, hogy a XIII. Kongresszuson a probléma felvetődött, a kérdés mégis az, hogy a több évtizede meglévő folyamatot a párt és az állami határozatok hogyan, mennyi idő alatt tudjak nemcsak megállítani, hanem megfordítani is. E tekintetben az emberek türelmetlenek, mert az emberek életükben, sőt alkoto éveikben szeretnének érzékelhető változást tapasztalni. Ehhez természetesen kapcsolódik az is, hogy egy dinamikusan fejlődő társadalomban az érték fogalma is változik, tudomásul véve azt is, hogy az értékfogalomnak vannak hosszú ideig érvényes, változatlan összetevői is.

r n

I—- —-------_i