Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1985-04-26

r TWb/HW ÍC. XG< I A, Ilii. Kongresszust megelőző, a tudományos területet érintő vitaanyagból válogatott problémák, .javaslatok az OKIJttikrobio-1 ngp at Kutatócsoportj ában Intézetünkben a XIII. Kongresszus irányelveinek vitájával kapcsola­tosan hangzottak el az alábbiakban ismertetett problémák ill. javas­latok. Ezek mindegyike tulajdonképpen közismert, és a munkabizott­ság korábbi vitáiban,előterjesztéseiben már szerepelt. 1. Szóba került, hogy az alapkutatás területén katasztrofális hely­zet alakult ki. E kérdéssel kellő súllyal sem az irányelvek, sem a kongresszus nem fojalkozott. Az alapkutatás támogatására fordított 2oo millió Ft-ból kutatócsoportunk is kapott egy csekély összeget /5 évre 4oo ezer Ft-ot/, de ez a plusz összeg a kutatások szinten tartásához sem elegendő. 2. Az alapkutatás megítélésében kétségtelen bizonyos változás* ta­pasztaltunk az utóbbi időben. Nem elegendő azonban e területen he­lyes irányelveket kidolgozni, hanem feltétlen szükséges a vegrehaj­­tást is ellenőrizni. 3. A pénzügyi- és jogi szabályozók dzsungelében nem könnyű eligazod­ni, és ez akadályozza a világos és egyértelmű állásfoglalások kiala­kítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi rendelkezé­sek a tudománytól idegen szempontok érvényesüléséhez vezettek. A pénzügyi szabályozókat rugalmasan, a tudomány szempontjainak elsőd­leges figyelembevételével kellene alkalmazni. Számos esetben úgy tű­nik valamely rendelés elfogadása és teljesítése a rendelő intézettől független külkereskedelmi vállalat/ok/ önkényétől függ, es a beszer­zéseket az is nehezíti, hogy a hosszú határidők miatt a rendeles leadásakor nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a megrendelt anyag. Sok esetben merült már fel olyan gondolat, hogy az árak pontosabb ismeretében más döntést lehetett volna hozni. Ezek a körülmények nem szolgálják a jelenleg oly fontos takarékossági szempontok ervenyesi­tését • 4. Több szó esett az értelmiség irányában megnyilvánuló osokkeno társadalmi, erkölosi és főleg anyagi megbecsülésről. Nincs rangja an­nak, hogy valaki tanult ember és több ismerettel rendelkezik. Az alapkutatásról és az értelmiség megítéléséről sokban osztjuk Gyarmath y István véleményét, akivel készült interjuf a Termeszét Világa XII. számában /1984/ jelent meg. L---------- _I

Next

/
Thumbnails
Contents