Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1982 (HU BFL XXXV.17.a/8)

1982-02-21

r , ~i

m4k művelésével nyerik el, mint alkalmazott kutatásokkal,- ezeknek a következménye, hogy a frissen végzett szakemberek /pl. fizikusok/ nem szivesen mennek el ipari kutatóhelyekre.- Egy másik sajátosság, hogy a nagyobb kutatóintézetek /pl. KFKI/ - nagyrészt gazdasági okokból - saját falaikon belül építették ki az innovációs lánc nagy részét, vagyis kifejlesztett termékeiket /vállalkozó hiányában, ill. valószínű ér„ dekellentétek miatt/ maguk állítják elő rendszerint kis szériábán.

A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában három kategóriát határozhatunk meg:

1. Olyan kutatás-fejlesztés, amelynek a végeredménye a népgazdaság valamely területén konkrét berendezésben, rendszerben, vagy eljárásban valósul meg.

2. A kutatás-fejlesztés végeredménye az, hogy valamilyen eszköz gyártási joga vagy technológiai eljárás know-how-ja jelenik meg. Ez a tevékenység zömmel saját kezdeményezésre indul,

~ a kutatóintézetnek kell megtalálnia a "vevőt" a létrehozott szellemi termékre.

3. A két fő területen kívül beszélhetünk még egyes berendezések korlátozott volumenű, ismételt gyártásáról is.

Az 1. csoportba tartozó kutatások főbb jellemzői a következők: - a megrendelőnek fontos a kutatási eredmény mielőbbi alkalmazása, tehát merszemenően együttműködik:- növekszik a szellemi hozzájárulás aránya:- növekszik azoknak a szerződéses kutatásoknak a száma, amelyek nagy, komplex kutatóközpontokban végezhetők.

A 2. csoportba tartozó hasznosításoknál többször előfordult,

| hogy a licenceátvevő nem biztosított elegendő fejlesztő es gyár-L --------- _J