Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/7)
1959-01-29
r ... n sz-iik3Ó-;czoéEét. Ehhez persze a* feieiössé ;ét fff'ejíőaéotillemen, a stakloztitaoolc •o éld át szeretnek itt ih-lv^i-l a J*lAe,,, ,. természetes szaporulat kiőollózása szerint ’kgyarország f ^loe — ~ő'""i^osrán. BMvr ku~ kö'vetkeztében ;|§75-re kb. ^loí^ ,; ,v;t ' ^mk''.t kell elvégezni. Csak lörfböző területeken jelentős fe3Xo ^ . v itteiérdtése feladataiból. Buzuool _-••• temelni, cukorból 15o ez. a i-oi ■•-■■ -120.000 tonnával kell többeo „t }10rsV 3Z életszínvonal kell°többet termelni ?o^b‘ me’v, clkor ezek a feladnfel. shő-sek rbl lövőjét. A kommunisták megcuüetos.vel ;r.\;r^T a politikai neve A-,--ni rv'rtszervezet cinkben, boci •-• fpfel osnémérsetét kelt-16» ":<,s.f :1 világosító munkával a mimk.^ oo.t^^ic Vzőg-s^nás sík fel. A műnk ás ősz tálja ?.k -k tályé, mint a szóéi üst- átszervezésben a s3oCializmas > szocializmus epitesőnek vezető 2^1 SjsqVe *és feladata a mezogazdasag " ^itésírle • « :r;_k'feoslilyna!: nomcsdx CT;«Af <i {_ lee óo I.clafl-ta - oz ,gfVac'-sŐg A^úsosztilyual: a parasztig ah-Iliiig a saocialiaka ,; eh.a--o-.a- utjara, ^ termÓB.rt.s A mműcúsosztúlynalc mint TMóvo baoEesnek es a gyú—^enl azt „az Utat, s z ö v o t s ó E e mének a paraaat sáan A, ne-a -a ■ - t „ g ,,l0I!1 erősiteae, ami a szocializmushoz - - 7 ■u* r ^ j ■ „.. rin.követeli a §zocialioba a munkás-paraszt szovetnog — 5‘ V,n ^,Gógben. Bs ennek eredme termelési forma kial• n-xt-•>. - r;r, ,A;.r;<c..-r»rv, r.á.g talaj -n allo panye ugy-bat vissza* ho-y a tt'szőve ts6Scs jelentkezik raszt mint un, minosdAaa mo,^. átszervezés colja a a műnk ás oszt uly tartalmában erősebb formaiban volo megválószövétségnek magasábbszintű, tar-caimau..- ÍÍyen'felaaatcd vonn k, a mankdao aatálynak^ AnjS A?aÁ A~ let minden dolgosára, Ti bilfAliit-oiltáaára. Ez a m*as* Zók tudatúnak ilyen Iraiyhan való fhl.xiA,o 1>(„. irúnyifenx. i pbb sok rétu. Haaom f° teiale l. . . -■ ■ - al-ta gazdasági tuxan. Először is a munlcú-joszeoily os a |°U j e\ a ^orsabli elSruhnludast a Mer teremteni mindazon féltét ~_u v • ,. ppvek gyartasaoan, a n.iu molcVozdnnás fejlődésében f^lgaljak - JP^oik ^^ menryis6Si, iparcikkekke1 való ellátásúbanes folco ^ ter6n. armek kovetkezbanem minőségi, technikai ^nvonal^ c termelőszövetkezeti púmén ve, ennek hatásaként el .tuőjuL "t^més hozamának, gazdaasgo,..rasztság és az egyénileg gazdálkodók io, ^ 1ÖGZÖrG|;kezeti mozsá-ánok fejlődésit tudjuk CforttoBi. Hagyon fontos,a malomban a nagyüzem fölényét jelben oJShx iparcikkekkel es a munkás-paraszt szövetség erős 1 J J ' forySatSi cilckeMel való ella,ff AÜV dAlAAASA AAfAdAúkr ódák nasabb’ technikában £alü ^^££4 bo-v mindazon feltételek jobb biz t o si t ás a,1 nmei y1 az előrehaladást ^olgalja.^ jnct,)Cn a politikai mim7 A másik területen a munkásosztály ; c ^ a határozatnak tuoatosit >.sa ka. A pcárt politikájának tudatosinaoa, I---------------------- —|
