Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/6)
1959-03-12
r ti 2 — 1958-ban 47 termelőszövetkezet volt 1575 családdal, 1929 taggal és 19897 kát.hold földdel. 1959 február második felében 7o ssasroKZ® termelőszövetkezet lo474 családdal, 28747 taggal és 95665 kát.hold földdel. , , , , Óriási mértékben felfejlődtek a régi termelőszövetkezetek is. 44 termelőszövetkezeti községük és J> termelőszövetkezeti varosuk van. Ezelőtt két héttel, másfél héttel teljes egészében leállították a tsz szervezést azért, mert érezték, hogy a központi szervek nem tudnak megfelelő segítséget nyújtani számukra, mert a többi megye kötötte le a központi szervek erejét. „ , A növekedés mértékét legjobban mutatja a földterület aranya. Míg a re gi termelő szövetkezeteknek 4 kat.h. volt az átlagos földterülete, jelenleg 4oo k.h. a szövetkezetek átlagos földterülete. 28 ezer k.hol dón felüli szövetkezetük van. /Eddig csak egy volt./ Mák vezettek ez eredményekhez? Legdöntőbb tényező a volt a partnak es a kormánynak az a kétéves politikája, amelyet az ellenforradalom óta folytatott. Ma már falun is olvasnak sajtót, van rádió. Náluk minden községben mozi is van már. A helyes politika hatása eredményezte ezt a gyorsütemü fejlődést. Volt, egy helytelen álláspont, hogy "a parasztság általában egyetért a párt és a kormány helyes politikájává!, de termelőszövetkezetek nélkül”. A termelőszövetkezetekkel együtt is egyetértenek a párt és a kormány politikájával* Másik politikai tényező az volt, hogy a múlt év elején megjelent a Központi Bizottság határozata a falusi pártpolitikai munka megjavítására. Ennek^hatasara megélénkült a falvakban is a politikai aktivitás. Az ipari üzemekben dolgozó kommunistákat átirányították a falvakba. Alapvető feladatuk volt a községekben erősíteni a pártot és a politikai munkát, léhát a falun lakó ipari üzemekben dolgozó kommunisták egy éve falun dolgoznak és készitik elő ezt az eredményt. Ehhez hozzájárult a választások eredménye is. A választások előkeszitesenel is igen sokat beszéltek a tsz-ekről* Döntő tényező volt az is, hogy Komárom megyében, különösen 1958 éff folyamán a termelőszövetkezeteknel - egy-két kivétellel - kiválóan sikerült a zárszámadás. Átlagosan 41 Ft munkaegységet kaptak, ami 11-12 holdas középparaszt jövedelmének felelt, meg. Tehát úgy zártak a termelőszövetkezetek, hogy a közepparaszt is perspektívát" látott a termelőszövetkezetekben. Nf©ron sok tsz látogatást szervezték a múlt év folyamán. Sok közeppai’asztot vittek el a szövetkezetekbe. Különösen segített a múlt év azért, mert erősen aszályos év volt és igy jobban megmutatkozott nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Az egyéni parasztok átlagtermelése sokkal alatta volt a termelőszövetkezetek termelésénél. Ez bebizonyította, hogy a nagyüzem . képes legyőzni az időjárás viszontagságáit is. Segített az eredmények hez a helyi elvtársak jó munkája. Ehhez szükséges volt egy határozott egyenes vonalú Központi Bizottsági határozatra, mert addig elég nagy bizonytalanság volt. A választások eredményei bizonyos mértekig a helyi pártfunkciónáriusokat, társadalmi vezetőket, tanacsvezetosegeket megerősítették. Azonban volt még bizonytalanság a tesz szervezés íranyában, mert egymásnak ellentmondó intézkedések mentek le a megyebe. A Központi Bizottság hatására a helyi elvtársak nagyobb aktivitással, helyes, egységes állásfoglalás alapján tudtak dolgozni. Az egyhazakkal is egységre léptek, ami sokat segített. Természetesen voltak es vannak még olyan papok akik nem hajlandók ebben a munkában sefjlbeni, azonban a papok többsége nagyon sokat segített a vallásos közeppa-^ rasztság £cl6# Ebből adódtak bibá]£ is# Pl# Naszály közscgben a tanács elnök a református pappal akart gyűlést szervezni a szövetkezeti mozgalom érdekében. Ezt leállították. Különben az volt a jellemző, hogy a kommunisták szervezeték a termelöszvöveikezeteket és a papok csak belesegitettek. - A munkások segítsége is hozzájárult az eredmények-L— --------------