Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.17.a/6)

1958-12-12

Nem foglalkozunk eleget a bizalmiakkal, sokkal többet kell velük fog­lalkozni. De nagyon hálásak a foglalkozásért, szivesen veszik a taná­csot, a segítséget és szivesen végzik a munkát. Nem tapasztaltunk olyant,hogy a beosztás nagyon döntő lenne ebben, persze^szivesen ven­nénk, ha több orvos lenne és erre vesszük az irányt a választás után. Azok a dolgozók akik megismerték egymást, aki becsületesen dolgozik és politikailag is kiáll, azt megbecsülik, jobban, mint egy ellenkező állásfoglalésu orvost. Jobban be akarjuk vonni a szakszervezeti bizal­miakat és funkcionáriusokat behívjuk a vezetős^i ülésre és a pártnapok­ra is meghívjuk a szakszervezeti funkoionáriusokat. Általában az orvosok továbbképzése meg van oldva a szakszervezet kere­tében tartandó szakmai politikai előadásokon havonta egyszer. Az MSzMP- csoportok most alakulnak, bokát kell ezzel fogla kozni,me t a párttag kevés, a szervezettség magas, vigyázni kell, hogy a szakszervezetben dolgozó párttagok inkább a neveéiés és oktatás útját válasszák, ne pedig a réoktro jálást • Sárfi elvtársnőngkNők Lapjában jelent meg egy cikke, ahol válaszol az orvosok kérdésére és arra,hogy az ápolónők beteggel való foglalkozása nem mindig megfelelő. 8 órás munkaidőt egészségügyi középkáder vonalon nem tudunk betartani, deszél az egészségügyi középkáderek fizetéséi i és lakáshelyzetéről. Sárii elvtársnő kicsit rózsás képet fest, főleg a lak& kérdést illetően. A nővér-otthon kérdése is nagy probléma, még ha jónéhány 4o nővért tudunk is elhelyezni az otthonokban, akkor is segi­­teni kell a szaksze vezetnek az anyagi alap megteremtésében. Ml már 2 éve nagyon sokat vesződünk,'de eddig megnyugtató me. oldásra nem tud­tunk jutni. Tgyánosak nem ilyen rózsás a helyzet a nővér utánpótlás kérdése sem. Tudom,hogy a szakszervezet mindent megtesz ennek érdekében, de az eddi­ginél nagyobb propagandára és a nővérek nagyobb megbecsülésére lenne szükség. Juhász elvtársi Helyes lenne, ha a párttltkár elvtársak mellett az íibé elnökök is megtennék észrevételeiket, mert közvetlenül a szakszer­vezet pártirányitás áról van szó, mert egyoldalú lesz a vita, ha csak a párttitkárok szólalnak fel. Amit ón elmondok, az a mi übé elnökünk és kommunista frakciónk véleménye. Az ellenforradalom után ho yan alakult nálunk a szakszervezeti bizott­ság? Az ellenforradalmérok kerültek be a szakszervezetbe, akik teljesen azétbomlasztott ék az übót. bérga szakszervezutet akartak létrehozni. Kommunisták lettek bevive ezek helyébe, ami; or a pártszervezet kezébe ( vette az ügyet. De amikor arr&l beszélünk,hogy a bizalmiak a szakszer­vezet alappillérei, nem sokat tettunk e téren, nagyon sok olyan ember maradt bent, aki az ellenforradalom után került be és nem véletlenül választották oda be. Ezek nem végák a népszerűtlen feladatokat és ez rányomja a szakszervezeti munkára a bélyeget. Az übé elnök a pártszer­vezet segítségét kérte. A politikai oktatás kérdése; az ellenforradalom előtti időszakban volt a szakszervezetnéo politikai oktatás. Ez igen hasznos volt. Ma a párt­­funkcionáriusok nagy része a szakszervezet nevelőiskoláján mentek kérész tül, nagy részük a szakszervezeti politikai iskolát végeztek. Az okta­tás kérdését vessük fel a felsőbb szervek felé. Ila nem is oktatás, a nevelés azért érvényesül a szakszervezeten belül. Ilansli et. mondta, hogyha a pártszervezet egyedül nem tudja megoldani a feladatokat, akkor bevonja a tömeg^zervezeteket. Ilyenre példa nem volt, amikor olyan fel­adatról van szó,hogy széles tömege et kell megmozgatni, töraegkapcsolat­ról van szó, akkor a tömegszervezetet be kell vonni. A pártszervezet akár népszerű, akár népszerűtlen feladatról van szó, mindent meg tud ol­dani . L---------b- =1 r ... n

Next

/
Thumbnails
Contents