Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1970-04-09
- 6 -w tetben sok a vita. Első a lakosság, a dolgozók érdeke, hogy érezzék a mechanizmus hatását. Fogarasi elvtárs; Véleménye szerint az útépítés^és a kőbányászatot komplex egészként kellene vizsgálni. A kőbányádat - - amelynek feladata, hogy az útépítéshez a nyersanyagot szolgáltassa - szintén nyereségcentrikus szemléletétől indíttatva a mennyiséget növelte a minőség terhére, nem javíttatta a gépeket, igy ma már ott tartunk, hogy a szükséges kőmennyiséget nem tudja biztosítani. Az is megtörténhet, hogy a következő években dotációra lesz szükségük. Az 1968. évi eredmények vizsgálata alkalmával a kerületi PB ^ kifogásolta, hogy nem fordítottunk kellő gondot az előszállitásokra, ^azonban ha ezt tesszük, csökkentette volna a nyereséx get. A MÁV sem adott kedvezményt, mert ott is kell a nyereség. Ez oda vezetett, hogy az előmunkálatokat sok helyen elhanyagolták. A mechanizmus mint keret jó, de mint komplex egészet kell tekinteni a különböző folyamatokat és ezt belső szabályzókkal kell biztosítani, mert ha ez nem történik, komoly törést okozhat népgazdasági szinten is. Tehát jogos Takács elvtárs felvetése, hogy szükséges a reform szabályozóit vizsgálni és a problémákká# felfelé jelezni. Hídvégi elvtárs: Az anyag egy kicsit megmarad a nyereség és bér szemléletnél. A reformnak azt a vonatkozását, ami ja. nagyobb önállóságot biztosítja és a műszaki fejlesztést lehetővé teszi, kevéssé vizsgálták, ugyanis a saját fejlesztési alapnak a nyereségből képzett része is rendelkezőre áll. A számokból lehet ugyan következetetni, de nem tartalmazza a beruházások pénzügyi teljesítését. Bizonyos következtetéseket lehet abból is levonni, hogy a nyereségesebb vállalatok 2oo-25o %-os beruházást értek el, ennek a hatása ugyanis később mutatkozik, amikor a saját fejlesztési alapok növekednek ép egy átfogóbb, még nagyobb, tervszerűbb fejlesztést lehet kialakítani. Itt van a nyitja a termelékenység növekedésének, a nagyobb volumennek. A számadatokból nem állapítható meg, hogy mennyi a saját fejlesztési alap és mennyi az állami költségvetésből juttatott beruházás, de feltételezhető, hogy a saját a magasabb, mert 1969-ben már a tárcák erősen csökkentették a beruházási keretet. A bér, a beruházás és egyéb vonatkozásokat tényleg kerületi szinten kellett nézni. Ezt ha bele lehetne dolgozni, látnák angliaiatok a komplex gazdálkodás komplex eredményességét, mert a beruházásnál mindig kötöttebbek a vállalatok. A bér- és létszám vizsgálatnál az a körülmény, hogy egyes vál - lalatoknál a munkások havi átlagkeresete magasabb^vállalati átlagnál, arra enged következtetni, hogy ezeken a helyeken aránylag magas a kisfizetésű alkalmazotti létszám. * dr. Palotás t Az anyag tükrözi mindazokat az ellentmnndásokat és pozitív eredményeket, amelyek ezt a korszakit jellemzik. Fel lehet olyan igénnyel lépni, hogy bizonyos rövidítésekkel és egyes részek kidomboritásával alkalmas arra, hogy a kerülj leti Pártértekezlet anyagában szerepeljen. I--- * -------_J r n
