Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1969-07-31
f r I , ~ *! « s < n| te, a nyereség növelése ma még nem mindig. jelenti egyben a kedésében igen nagy eltérések vannak a különböző társadalnépgazdasági érdekkel való azonosulást0is0 mi rétegek közötte Ezek-figyelmen.kivül hagyé*a, az általá-A reform alapvető elvi kérdéseivel való egyetértés mellett nositó értékelések károsan, hatnak*. E kérdésben hat leginkább í a gyakorlat alapján számos tisztázatlan elméleti probléma a régi elmélet és gyakorlati a megszokott, stabil árak igé- I merül fel: nye, az életszínvonal leszűkítése az alapbérre, stb.- a dolgozók egy reszenek tudatéban a szocialista bérezés A helyzetet bonyolítja, hogy a költségvetési szervek egy róelve torzultan, jelentkezik, gyakran csak a kategórizálássze komoly objektív gondokkal küzködik. /pl. az egészségűra szükitlk le° . . í gyi intézményekben, a középkáder és takarítónői hiány./ A jo- A legtöbb meg nem értés és probléma az anyagi ösztönzés- S°S fények, észrevételek mellett erősödnek a túlzó, nem sel, különösen a differenciálással kapcsolatban jelentke! egy esetben demagóg vélemények, követelések is. Az életközik. A differenciálás elvével az emberek többsége egyetrülraények javításának igénye különválik a népgazdaság teherért, szükségesnek tartja. Ez azonban csak addit terjed, 1=>iró kéPesséSétől, ameddig nem érinti egyes rétegek, kollektívák,egyének .......... közvetlen anyagi érdekeit. . £♦/ A szocialista demokratizmus vállalataink, intézményeink, Sokan a differenciálást csak a vezetők és beosztottak vihivatalink politikai életének egyre fontosabb részévé válik, i szonyára szűkítik le és figyelmen kiyül hagyják a dolgoj" Az . irányítást, vezetést mind eredményesebben segíti. Azural— zók között szükséges differenciálást. k kod<^ tendenciák egészségesek, jó irányba hatnak, de közvet- Az anvaei és atVöIarh So.fXr,./, ^ , lenebbül tette érdekeltté a dolgozót saját munkája és a váll , * 0szt0nzés kozal e®r*e i^ább az alalat eredményeiért, nyagi kerül előtérbe, az erkölcsi ösztönzés mindinkább hátf térbe szorul és sok helyen az értéke is csökken. j Előrelépés történt főként az ipari üzemekben az egyszemélyi , Az anyagi érdekeltség eltulzása gyakran anyagiassághoz, ' felelősség és a kollektív vezetés értelmezésében és gyakor: helyenként harácsoláshoz, kapzsisághoz vezet. Az utóbbi | lásában. A párt, a szakszervezeti és a gazdasági vezetők időben az ilyen jelenségek száma növekedett. ! mindinkább felismerik az üzemi demokráciában rejlő lehetősé| ~ A szocializmus gazdasági törvényeinek ismerete sok dolgoseket» a.döntések meghozatala előtt jobban támaszkodnak a i j zónknál hiányos, sokan még mindig a politikai gazdaságtankollketivák véleményére. Pl. a mechanizmusból adódó helyi bán korábban megtanult sémákhoz ragaszkodnak. feladatokat a dolgozókkal szinte mindenütt megbeszélték.. Kö- Eípvasav j ,, t . * zösen alakították ki a kollektív szerződést, a 44 órás munf 4 SáS1 eletunk ö^szes Problémáját az uj gazdakahétre való áttérés feltételeit, stb. sági mechanizmusra hárítják. Ezek a dolgozók az első évet L a teljes mechanizmussal azonosítják, ettől kérik számon Gátolja a további fejlődést: j mindazt, amit az egész mechanizmustól várnak. Például a “ Tisztázatlan a demokrácia értelmezése, a gyakorlat sem | költségvetés és az életszínvonal határozott emelését véregyértelmű. i ték. Az él t i *“ Az üzemekben, főleg egyes középvezetőknél esetenként legnehezZbbV°nal-POlÍtÍka masyarazdsa a legbonyolultabb, tapasztalható, hogy a.kollektíva véleményét nem kérik k rdések közé tartozik. Az életszinvonal nőveki fontos kérdésekben. Néhány vezető szükséges rossz-IV . t y $ • . .f V í mf £ # ^ £*7 l-í_____________________________________________ .... . •...~~~ ■ ■ ...........