Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1969-07-31
S | 9 ' E •*fc A demokrácia értelmezésén megtalálhatók a demokrácia fogaij az érdekeltség gyakorlata torsait, sokssor az egyenlö.di mát túlságosan kiszélesítő, másrészt a demokrácia korlátozást " elvét erősitette0 igénylő törekvéseké Az utóbbi időben több olyan nézet látott napvilágot, amely j A,szocialista mankaerkBlos hatása a közösségre, a termelői félreértésekre, káros szemléletre vezetett. Pl. sokan a munkára, egyre inkább meghatározóvá válik, differenoiáláet rendszerint csak a vezetők ée beosztottak viszonyára szűkítik le, s elfelejtkeznek a képzetlen, és apszervezeteink a pártmunka számos eszközével segítették a a szakképzett munkások között szükséges differenciálásról® munkaerkölcs erősítését, felismerve*. hogy az uj gazdaságirá- Az anyagi érdekeltség elveinek torzulása gyakran tapasztaly si rendszer célkitűzéseinek megvalósítása még nagyobb ható, amelyek anyagiasságban, héjaként har ács olásban, kapegyelmet, megalapozottabb, átfogóbb elemző munkát igényel® zsiságban mutatkoznak meg® Az utóbbi időben az ilyen Jelenségek száma növekedett, de társadalmi visszhangja sokszorof.°f Ínk 0 munkához val<5 viszonyát sok tény bizonyltja® ^ sa annak, amit ténylegesen Jelent. Ez tükröződik az 1968. év gazdasági eredményeiben, a kutatdunka hatékonyságának növekedésében, a tanácsi munka, az A népgazdasági érdek, a vállalati és egyéni érdek szoros a nevelő munka fejlődésében, s a nehéz körülmények elkapcsolatával ellentme^dásos egységének megértétésével, gyare van fejlődés a gydgyitó munkában is. Mindezek elismekorlatban történő érvényesítésével sokat foglalkoztunk® .... 1)1)621 dolgozóink közül sokan részesültek anyagi és er- Eredménynek számit, hogy ezen elv durva megsértésével nem kolcsi elismerésben® találkoztunk® A dolgozóknál azonban szemléletben, tudatban , erősödő tendencia Jelleggel érezhető az egyéni, cseportmec amzmus gazdasági egységeink munkájában, feladatában, érdek túlzott mértékű előtérbe kerülése® A szakmai és a töv yitásában eltérő változásokat eredményezett, ezért a megszervezeti vezetőknél esetenként a vállalati érdek kerül r,a:.S2?88el öaszefügg<5 morális problémák más-más formában előtérbe, a népgazdasági érdek rovására® Ennek egyik megjeonböző indítékként Jelentkeznek® ^ ^ lenési formája pjL. hogy az értékarányos árakból kiindulva csak, vagy elsősorban azoknak a termékeknek az áraival fogg ° h me§ n6m éS probl^ma az anyagi ösztönzéssel, ^ lalkoznak, amelyeknek ára az érték alatt van, kevésbé ta-S6n 8 differenci^J,^ssal kapcsolatban Jelentkezik® pasztaiható az érték feletti árak csökkentésével való törő-A differenciálás gondolatával általában az emberek többsége dé8 egyetért. Szükségesnek tartják. Ez az általános egyetértés szerint csak addig terjedt, ameddig nem érinti egyes A nemzetközi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom kérdései ege , kollektívák, egyének közvetlen anyagi érdekét. dolgozóinkat intenziven foglalkoztatják, or az e v gyakorlati megvalósítására szerény lépések tör- A rendkívül gyorsan változó, bonyolult nemzetközi események bizonytalankodás, meg nem értés, hibás áltais igényelték és hozzájárultak az ideológiai munka fejlődésé-és a szubjektív érzékenység legkülönbözőbb fórhez, pártszervezeteink Javuló eszmei, politikai munkájának : e egyik °ka> h°gy nem «*. .regeként, értetni, tudatossá tenni, hogy a differenciálás szükségessége a szocialista elosztás elvéből fakad® A másik ok, hogy Széleskörben ismert külpolitikánk. Helyeslik a béke érdekében kifejtett erőfeszítéseket, a politikai következetessé-I i ^ U
