Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1968-01-11
r ... n Emellett optimisták. A feltételek kedvezőbbek mint tavaly, a tervezett volumen 6o-7o százaléka szerződésileg le van kötve. A^tobbi szerződén előkészítése folyamatban van. A 67-e3 tervteljesités íf jó induló alapot biztosit. A további feladatokról. Feladat a vezetés hatékonyságának további javítása. Az üzemi vezetők, illetve főépítés vezetők negyedévenkénti beszámoltatása a teljes munkáról. intézkedési tervben a miiszaki fejlesztési kérdések kidolgozásra kerültek. Eddig is komoly segítséget adtak a pártszervezetek, de 1968-ban a munka komoly feltétele lesz a pártszervezetekkel való együttműködés formainak, módszereinek javitása. Érdekellentétek lépnek majd^fei a szakszervezet és a vállalatvezetés között, túlzott követelések lesznek /pl, munkaidő csökkentés/. A Dombóvári-uti munkahelynél probléma, hogy a fejlesztési alapot /ami az ottani amortizációból adódik/ nem használhatják fel, de máshol -em, csak ha egy üres telket tudnak szerezni. Ehhez kér segítséget. Vidák elvtárs: A szövetkezetek a 3-as kategóriába tartoznak. Gyakoriá Világ 9oo ezer főt foglalkoztatnak, közel loo milliós termelési értékkel, így problémát jelent, hogy - miután 3-as kategóriába tar^ toznak - kitelepítik Budapestről. Rendkívül nehéz alapszabályzatot módosítani ahhoz, hogy ezeket az embereket vidékre vigyék# Segítséget kérnek abban, hogy egy központi üzemhez szükséges területet kapjanak a kerületben, hogy ott fel tudjanak építeni, létre tudjanak hozni egy központi kerületi szövetkezeti csoportot. így az emberek problémája is megoldódik és a kereskedelem számára is felszabadul egy sor hasznosítható helyiség. Problémájuk, hogy az alap, vagy félkész gyártmányú termékeket piacon nem lehet kapni, vagy a visszaigazolásuk 68 december 31-. De az olyan termékek, amelyek eddig csak szocialista összeköttetéssel voltak beszerezhetők - áremelkedésük következtében korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésűkre. Ezeket a tételeket felül kellene vizsgálni és megnézni, hogy az áremelés, vagy csökkentés a féltételeknej*. megfelelően történt-e. Érthető, ha ráfizetéses terméket nem akarnak gyártani, de végső soron ez kinek kifizetődő? ^ Az Autójavító KTSz elnökének problémája, hogy a^kerületben, de egész Budapesten egyre több kisiparosnak adnak ki autójavitási engedélyt. Nekik nincs elegendő munkájuk, az embereket elviszik /hat-nyaLcezcr forintos kereati lehetőséggel/, vagy este munkaidő után dolgoztatják őket /aminél elkerülhetetlen, hogy a szövetkezet anyagát ne használják/. Ezt a területet felül kellene vizsgálni és csak olyan kisipari engedélyeket kiadni, amik az adott szektorok működését nen hátráltatják. Posch elvtárs: 15oo emberrel megbeszélték a mechanizmus ^ szűk3égenségeT és a MOM ilyen irányú problémáit. A taggyűlések után a vállalat saját feladatait is megtárgyalják, termelési tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal az operatív intézkedéseket. Ehhez a vállalat politikai és gazdasági vezetőinek közösen egy olyan bérpolitikái tervet kell készíteni, amely alapján a te 1jesitménvbérben dolgozók azonos bérszintből indulnak ki és teljesitmény növeléssel érhetnek el bér-3zinvonal emelkedést. A 2 %-os béremelést a nem teljesítménybérben dolgozók é adminisztratív és egyéb improduktív munkát végzők - bérezésénél használják fel. Ezt a bérpolitikai koncepciót most dolgozzák ki. A kollektív szerződés Z rögzíti a progresszív ■ bérezés lehetőségét, tehát a fizikai dolgozók sejtik, hogy az ő bérí növekedésük ott van. A tőkés exportot két éven keresztül lo-lP 5o-kal teljesítették túl. 1968-ban 15 százalékra kívánják teljesíteni. A vidéí dolgozók utazási költségeinél a rendelet nem egyértelműen fogalmaz abban, hogy a jelenlegi vidéki létszám utaztatásának költ£ ségeit, amelyet eddig átutaltak, a következő években átutaljáK-e.* l------^
