Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1965-02-25
r h — 5 “ csak úgy tudják teljesíteni, ha ezt figyelembe veszik. Elek elvtárs : Eredeti tervüket saját kérésükre lo millió Ft-al megemelték. Jogos az a kérdés amit Huszár elvtárs felvetett, tekintettel arra, hogy a termelési, termelékenységi tervüket az itt leírtaknak megfelelően teljesítették. Mi az oka annak, hogy a gazdaságosságot, az önköltséget nem teljesítették? Több tényező fel van vetve, hónapok óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Gyakorlatilag három dologban lehet összefoglalni. Első a saját munkaszervezetlenségből adódó kiesések, második a "K" munkáknál tör^tént visszaeés, harmadik az anyaghányadnak a tervezetthez viszonyított növekedése. - Az építőipar tervezésénél az előző bázis időszakhoz képest feszítettek a tényszámokon. Tavaly az anyaghányad 41 százalékban volt betervezve, ezzel szemben 44 százalékos anyaghányad alakult ki. A többi mutatószámot az előirányzatnak megfelelően telje— sitették. Eltérés van tehát az anyaghányadban és a szállításnál. Ez a tervelőirányzathoz viszonyítva növekedett, 12-14 millió Ft ér- I tékü anyaggal többet kellett elszállítani. Eb ben az évben a feszités mértéke 2,7 százalékos. Az összetételt külön kell vizsgálni, különös tekintettel arra, hogy ebben az évben először -a felsőbb szervek döntése alapján - a bontásban a vastübingek értéke is külön szerepel. Ehhez az uj számítási alaphoz kell az előirányzott 2,7 százalékos feszítést hozzátenni. így indultak a 65 évi önköltségi terv tervezésénél, ami lényegesen más helyzetet teremt. A II. és III. negyedévben a különböző munkákon elkövetett bizonyos szervezési hibák hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen számokat értek el. Az ez évi terv 44o millió. Most a termelékenység növekedés másképpen alakul. Az ipari tervszámon belül 2 millió Ft értékben helyi anyag kitermelésére kaptak tervszámot, ami gazdálkodás szempontjából, de termelékenységében is rendkívül alacsony. Ez számokban visszaesést jelentene, de gyakorlatilag nem, mert gazdaságossági vonatkozása a másik oldalon jelentkezik. Az épitrLpari termelési tervnél látszik a termelékenység fejlesztése, amit a Tröszttel, és a főépítés vezetőségekkel is megtárgyaltak. A jelen/élegi munkaerő helyzet azt mutatja, hogy erre az évre az előirányzott tervszámhoz viszonyítva a munkaerő biztosított. Bizonyos mértékben minőségi cseréket is hajtanak végre. Az I. negyedévre vonatkozóan a termelési tevékenység 2o százalékát tervezték, ami meglehetősen magas építőipari vonatkozásban és a tavalyihoz viszonyítva is. Ezt lehetővé teszi, hogy a földalatti munkahelyei már nem kezdeti stádiumban vannak, igy az uj évre való áttérés akadálytalanul ment. Más területen is lehetővé vált a munka beindítása, illetve folytatása. A 2o százalék azt is jelenti, hogy könnyebbhelyzetben lesznek a II-III. és IV. negyedévben. Bizonyos mértékig kisebb többletköltségekkel jár, de ezt is vállaták az emhetek átteleltetése, a munkaerők biztosítása miatt. A vállalati rezsi ebben az időszakban is változatlanul megvan, tehát ezek az összegek megtérülnek. Kiég sok probléma van még a földalatti munkájával és a fontosabb súlyponti munkákkal kapcsolatban. Többszöri felvetésük dacára sem sikerült elérni, hogy a földalatti építésénél a terv túlteljesítésére megkapják az engedélyt. A munkásbért ehhez feltétlenül fel kell emelni, most úgy folytatják a munkát, mintha ez az engedély meglenne. Az intézkedési tervet együttesen elkészítették^ megtárgyalták és az i — 8 _j
