Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1962-05-09
i— mmmir'^i 1370/1962„- 7 -borotválkozásra, stb, pénzt adnak. Szóvátetták, hogy amikor az egoszsog' ügyi dolgozók -aj-Indák elfogadása- ellen harcolunk, illetékesek nem állítják eléggé előtérbe ennek a másik oldalát,-kisebb részben- a dolgozókban élő hálaérzet, nagyobb részben az emberekben még meglévő előnyszerzési hajlamot. Utóbbi időben mind inkább hangot adnak az orvosok oly irányú véleményüknek, hogy szívesebben vennék a megfelelő fizetésrendezést, mint az utólagos hála elfogadását. A János kórházban az 1962. I. ne^eA4v„iL*^ jrálatában ki.alakult yáljaMányek .mag. _a ,köv__etkjczókj^ ' A Rendtartás szellemének megvalósítását jól szolgálják az utóbbi években bevezetett szervezeti formák; elsősorban a sávrendszer, a bcl^gyermek-szül-nőgyógyá3zc.t területén és a központi beutalás a speciális osztályokon. Különösen a sávrendszer jól szolgálja egy meghatározott terület ellátásában a körzet,-szakrendelés, kórházi ellátás functionalis egységét és a személyi felelősségérzet kaialakitását. Bizonyos intézkedések azonban, bár csökkentik az orvos-beteg anyagi kapcsolatának lehetőségét, adminisztrativ túlzások, melyek bürokratikussá teszik a betegellátást. Ilyen pl. az a szóbeli utasítás, hogy kórházi osztályról 1 kibocsájtott beteg csak az illetékes szakrendelő utján rendelhető viszsza kórházi osztály ambulanciájára, controll vogett. Ez az esetek tekintélyes részében a beteg felesleges járkáltatását jelenti: pl. ellátott baleseti beteg ellenőrző vizsgálatra való visszarendelesenol, amikor a •—rendelőintézet a beteggel nem foglalkozik csak bürokratikus papírmunkát rV.cz a beutaló megírásával. Ha pedig a baleseti betegek utókezelését a területi rendelőre bízzuk, ez a baleseti betegek ellátásának rosszabbodását vonhatja maga után. Vagy pedig tovább kell kórházban tartani a beteget; az utókezelés idejére is, arai megronthatja a betegellátást és növeli az ágyhiányt. De sérelmet szenved a kórházi beteganyag tudományos feldolgozásának lehetősége is, ha a kórházi orvosnak nem áll módjában az általa kívánt módon a beteg kórházi kibocsátás utáni megfigyelése a gyógykezelés eredménye szempontjából. A kórház poliklinikai egységben dolgozó János kórhuz-rcndclőintézetben az anyagi kapcsolatok lehetőségének szűkítése céljából a rendelőben dolgozó orvos az osztályon nem operálhat általa beutalt beteget, ami éppen a be utalási joggal felruházott rendelőintézeti főorvost sújtja legjobban, pedig, ezt a posztját éppen jó f c 1 k o 3zülts3g0ve 1, jó munkájával érdemelte ki. l-----------_j