Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1962-03-15
próbálják; felhasználni./ Ennek felismerése igen nehéz. Az Elméleti i’anáca'na'k erre is kellene figyelnie. - A kongresszusi anyag tanulmányozásában a Központi ^izotts g állásfoglalását a Akii. kongreazszussal kapcsolatosan nemnél éggé sikerült nelyileieg felbontani. Által áb:.;n tervteljeaités, a szocializmus alapjainak lerakása stb. elhangzott. De ennél több helyi problémával ítéli foglalkoznia a pártszervezeteknek az anyag feldolgozása érdekében. h/enga elv társ: Ez az anyag menetközben! állapotot mutat. A figyelem alapveio kérdésekre való irányítás, menet közben folyik. Egyik probléma volt a személyi kultusszal Kapcsolatos probléma. Különben az Elméleti fanács hat konfe véne iáj án Kivül még egy netedik konferencián ad választ a konzultációs kérdésekre. - ^szubjektív okok szer pét nagyjából világosan iátj . k azok, aki:, ezekben a vitákban resztvettek. Azonban arra is vigyázni kell, hogy az objektív okok alatt azokat a belső tartalmi összefüggéseket értjük, amelyek meghatározottak a társadalom jellegéből következően. Ilyen okok nincsenek a személyi kultusszal kapcsolatban, mert az azt jelentené, hogy a társadalmi rendszerből -következik a személyi kultusz. A Szovjetunióban a két világháború között, vagy még utána is voltak olyan objektív körülmények, amelyek szerepet játszottak abban, hogy a szubjektív okok miatt kialakulhatott egy ilyen -.személyi kultusz. Az objektív körülményeket nem szabad lebecsülni. Ezek a körülmények nem a szocializmusból mint társadalomból következnek, hane/u abból, hogy a Szovjetunió milyen körülmények között építette a szocializmust. Nagyjából ezeket a szempontokat veszik figyelembe a Szovjetunióban folyó vitáknál is. Jelenleg még kutatások folynak, elemzik a történelmi körülményeket. Tehát ha viták folynak a konferenciákon, összejöveteleken, és erre megpróbálunk választ adni, ezek újabb meg ujabbvi át követelnek. Ha mégjóbban fel tudjuk tárni az összefüggéseket, helyesen tudjuk a történelmi tényeket helyére rakni, jobb választ tudunk adni. - A Későbbiek folyamán az Elméleti Tanács törekedni fog arra, hogy korunk körülményeinek jellegéből a helyes konzekvenciát levonja. Ha korunk jellegét nem az imperializmus, hanem a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet; korának tekintjük, ebből a szempontból a -békés egymás mellett ólés a taktika kérdése. Ez az t jelenti, hogy azok a részletek, amelyek kialakítják a békés e ymág mellett -élés politikáját, ix&Sai taktika* békés egymás mellett élés a párt politikájának olyan.alapja, ami a történelmi tényekből következik. -Válasz ; Z áh őrzik e1v tár s nő: A kongresszusi anyag hat részben való feldolgozása nem" sok'. Jó lett "volna ezzel az anyaggal részletesebben foglalkozni, mivel annyi elvi kér és van, amit meg kell magyarázni. A tömeg oktatáson mód lenne arra, hogy az időszerű kérdéseknél, a marxizmus-leninizmusnál az utolsó anyagokat részletesebben tudnák feldolgozni, -orré javaslatot készítenek és a VB. elé nozzák. A szakosított oktatáson erre nincs mód, mert a tematikai anyagot is fel kell dolgozni. - A pártoktatás keretén belül 4o százaléknál kevesebb nem dolgozza fel a • kongresszusi anyagot. A párttitkárók jelentős része nem vesz részt pártokzatá bán, de itt feldolgozza, az állami oktatásban résztvevők egy része szintén feldolgozza az anyagot. A párttagok jelentős része, akik egyébként pártoktatásban nem vesznek részt, a kongresszusi anyag feldolgozásába belekapcsolódtak. - Konkrétabban foglalkozni a magyar viszonyokkal. Ez problémát jelent. A propagandistáknak segíteni fognak ebben. Pozitív dolog, hogy az egyes foglalkozásokon nemcsak a kongr-.-szazuai anyagot, hunem például a mezőgaad sági tájékoztatót, és más fontosabb határozatot is feldolgoznak, L— “-------------=J r ~ n
