Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.17.a/4)

1961-03-01

r n- 2 -egyes oktatási intézmények problémáival veié foglalkozást/ tar****4K elsődlegesnek# bánom a kerület általános feladatait, Példád az ok­tatási 'oszüály problémái, igazgatók kinevezésé, stb. A decentralizá­lás után a cártszervezetek politikai munkája az egyep oktatási iatféz­­mónyek Oktaté-nevele mátkájának segitése é$ a tantestületi erősítése felé fordult. Az alapszerveretek területeinek loszukit|ae lehetővé tette, hogy a pártszervezetek alaposabban megismerhessék és figyelemmel kisérhessék a hozzájuk tartóz© intézményekben aj Okba~ tó~novolő munka színvonalát, a pedagógusok politikai hangulatát és ennek alapján konkrétabban határozhassák meg a feladatokat* A decentralizált párt szervezetek rendszeresenmegtarüják-atag|^lé« sokét, szeryeznek pártnap&kat és e;,yéb ^n^zvényeket » megemlékezések, évfordulók megünneplése, stb./ SíXfP nak a oártélet szerv©zótiJ&lMMl©í« A decentralizálásutáni elso^ évben még jollefző voíF a munka laza megtervezése, a taggyűlések na­pirendjének alkatoms^orü megválasztása* sót egye? alapsz^vejetekné1 /Például a Márvány-utcai iskola/ taggyűlések elhagyása. Ebben nj ev­­ben előrelépést jelent, hogy minden pártszervezet r endelkez|kgunka-­­térvvel és a tapasztalatok alapján eddigi ényegében a 'tervek alapján végeznék. A kisletszamu alapszervezpoek^rendszeresen havonta meifet^áS' a taggyűléseket, a tag. yulesek iaejerol es . Iáról tájékoztatják’a kerületi pártbizottságot es^megkuldik a oegyzó­­könvv egy példányát. E.z azért is fontos, mert a parrszervezetek mun­kája dokumentálva van és egész éven át figyelemmel kísérhető* A .munka megtervezése és a feladat oktarts Imi. végrehajtása Tü áz ^vii^^rvezotefeiil itrég^W WUÜL nTySrölv^ 'funkc jóba, aki nem_Ü3SSipK ÜSP®9 mo zgalmi tápas ztaiattaí • A kislétszámu pártszervezetekben u,j módon vetődik.fel a P,ártegysjü^ kérdése is. Mig a kerületi szinten dolgozó^ alaprzervezrtn5Is^egyhég 01 *'Í/TkerdeseTTőlog a kérniet legáltalánosabb kéráé.S^hen_valé 4:7 r 'állásfoglalás és © zekben^. kérdésekben lo*l5.11^1?®^ „ V'1 lentét él velemeny© aTabszolut klsobbségotjelentette,adáig a alap szervez etekben eppen a munka konlcr etizálodasa folytan £.S„ §EX§é^, ÜwéeKkéra ésehben is meg. fesll mutaWramla es TöTéiTallá^ egjség T eTb oinTásaho z ve zet.. Ez. s l hogy az alapszervezeten belüli e^-p/segem szinte na/iOJjta jcoj. 1^_ ..1. J** i tok^végrehajtása :4l&n„Ujra és ulra megteremtenie Ez~aí egység hágjon , <rt( Termékeny 'fs~a ljígfőbb^ikR^©je lehet az oktitási intezm&nyek _ előtt álló feladatok megválósitásának* Több alapszervezetnel azonban.éppen • abból kifolyólag, hogy részletkérdésekben is e^ot kell er^e^. spt a végrehajtás gyakorlati módszere is fontos tenyezo — gyakori nezev— eltérések, sőt hónapokig elhúzódó viták vannak. Ezek a .háafitgXt.é^- . J . “gfrí kérdésertől fakadjmte /például ItóOT&ny­#á^ÍSaiStr^r5a-utoed liiESir^rsöEszor a^toban módszer­beli oroblémáfcra, vagy személyes ellentétekre vezethető vissza./Pel­­dául íiémetvölgyi-úti fiúiskola, Márvány-utcái gimnázium stb./ A párttagság politikai nevelése aktívabb a kis létszámú alapszeryeJe­tekben, mint előzőleg volt, A taggyűlésemen, a pártnapokon,nevelési értekezleteken, stb, a párttagok egyre aktívabban vesznék reszt. A taggyűléseken például általában mindenki vel;emeny^mondjmert az l------------- _|

Next

/
Thumbnails
Contents