Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.17.a/4)

1960-07-20

foglalkozik a műszaki fejlesztéssel. Azonban ez nem mindenütt van meg, Ennek hiánya különösen étesen vetődik fel a Szénbányászati Vállalatai 1, Itt nincs olyan kutatógárda, amelynek külön feladatul lehetne adni a műszaki újítások kidolgozását. Ez a kérdés egy pár évvel ez®lf^ * nál is -probléma volt. azonban na mar elértek azt is, hogy az 4 optikai kutatóintézetet a MOM-hoz fogják csatolni. Ezen a területen az építőipari jellegű vállalatoknál van probléma, - A helyiipari vállalatok közül műszaki fejlesztési terve egyedül a Kézműipari Vállalatnak és a Vegyesipari Javító Vállalatnak volt. A Házkezelósegi Igazgatóságnak nem kell, aP7.sz.Építőipari Vállalatnál átszervezéssel kapcsolatos problémák köveikezetébennem tudtak eddig fejlesztési tervet készíteni. A szírét- KtetaSk 1960-ra megvan a fejlesztési tervük - A/^bányászati Vál­­lalatnál a nem felhasznált összeget a Bányászati Kutatóváilalatnak kel lett átadni. Ami felhasználást részükre engedélyeztek, azt fel is hasz­nálták, - Az üzemeken belüli tapaszalatcsere kérdésé. A határozati ja­vaslatba bevették, hogy ezt fejleszteni kell, mert elég hiányos; “ £ po­­litikai felvilágositó és propaganda munka kérdése a műszaki £®^®az£®Z“ ben. A pártszervezetek most első alkalommal f?S}a^koztak a műszaki fej­lesztéséhe lyze tével. Az 1960 évi terv beindításánál ^®m ^.o1^ kellő pro­paganda munka a pártszervezetek részéről, és így a műszaki fejlesztési terveket a vállalatok egészsében nem nagyon ismerik lent az alapszerve­­^zeteknél. A pártszervezetek részéről sem foglalkoztak ezzel alapszerve­­zeti szinten. Az ötéves tervvel kapcsolatos műszaki fejlesztési intézke­dési tervek megfelelő széles körben lettek megvitatva. Jel«a a propaganda felvilágositó munka még nem kielégítő. Ezen változtatni kell* és ezt a munkát hatásosabbá tenni, Lánvi elvtárs: Tapasztalatcserénemcsak külfölddel, hanem e^yes^vállala­­bok között"Ts*“megvan. Ezenkívül folynak még náluk építőipai jellegű ta­pasztalatcserék is. Vita: Bán elvtárs: A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos beruházások m^egjike azt a céTFTcell hogy szolgálja, hogv a végbemenő pás okát kiegészítse. Ezek kiküszöbölését csak a vállalati alapból nem lehet megoldani, jelentős beruházások ®gff^ /-n szolgálja a termelékenyseg emelése, és az önköltség csökkentése is• A Szénbányászati Vállalatnál nem elegendő a döntésben ír««Zeg~ nek megfelelően vizsgálni a műszaki fejlődést. Itt több millióról van szól. Például a visontai beruházáshoz e§y külön csoportot ^®llAi^^®boz­­ni, A beruházások gazdaságosságát vizsgáivá kell a kenységét nézni a termelékenységet és az önköltséget illetően. A lóKiai tervek változtatásával is érnek el műszaki fejlesztést. Sokmil­­li! forkintot fordítanak például viz te lendítésre is, ami szintén nem a 4o8.ooo Ft-os alapból valósul meg. - 1961-től, a második ötéves„íe£Y detétől. évenként lo-lo milliós beruházás van a vállalat részéről bizto sitva Ebből az elavult gépek pótlására is tudnak forditanal. Ezonban ebben*nem szerepei az újabb üzemrészek {^^a^^SAnikdlNMdvarvanSá A külföldi tapasztalatcsere a vállalatoknál megtörténik, NDK-val van a legszorosabb kapcsolatuk. Az NDK-bói tervezik és gépesítik be jZ_^£óhb"* sontai külfejtést. Csehszlovák tapasztalatokat is vesznek át. Legutóbb a Szovjetunióban voltak tapasztalatcserén. Ezzel kapos°La.t;barL a muszalci-­­ak részéről igen helytelen megnyilvánulást tapasztalt. Szerintük a Szov­jetunióval ezen a téren nem érdemes tapasztalatcsere szempontjából fog­lalkozni. mert ők Is a németektől tanulnak. Ezzel foglalkozni kell* ké­szen közismert, hogy a Szovjetunióban meglévő külfejtési gépesítés olyan magas fokú, hogy abból még a németek is tanulhatnak, Háffenbura elvtárs: Az anyag foglalkozik azzal, hogy a Vasútépítőválla- Tat 19^9 év folyamán, illetve 1960-ban mit akar megvalósítani a műszaki i__________j [ r ■ n

Next

/
Thumbnails
Contents