Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1959-02-25
r . n Módszertani kérdésekkel la nagyon csíny 3 un bánik a jelentés. Ahogy ismerem a MOM PB munkáját módszertani kérdéssel többet foglalkozik,' mint ahogy a jelentés azt mutatja. Szó volt arról is a jelentés elkészítésénél, hogy a kerület és az tizem kapcsolatát valamilyen mértékben értékeljék. Egyoldalú a jex^ntes, ixx. az éj- uekelés, nem lehet igy elintézni a Ke^ueaí, A kerület es az üzem JiaiJoSoj.atat jelent 1 az is, hogy ml Készítjük fel a propagand is tálcát elméleti foKon es muuszertanllag is. Alkalom van a tapasztalatok Kicseréieaere. A Budapesti BB-tól is kijárnak ellenőrök. A kerületi PB-tól Pajkos et. Somogyi et. és magam is látogattunk szemináriumokat. Az,^ho°y nem adunk tartalmi segítséget az felvetődhetett volna, Az értékelésnél jobban kellene látni bizonyos dolgokat. Az a javaslatom, ha elfogadja a VB a tájékoztatót, akkor bízza meg az Agit-Prop.osztály és az Elméleti Tanácsot azzal, hogy hosszabb időre menjünk ki és gyakorlati segítséget adjunk a munkához. És a MOM BB-a tűzze napirendre az oktatás értékelését. Ha ez a csoport kimegy a MOM-ba, akkor különösen a munkasegitést célozza, ezenkívül alapos értékelést adjon a kerületi PVB-nak/szóbelileg/afc oktatás kérdéséről. A csoport tisztázzon elvi kérdéseket is. Helyes az, ahogy felvetette Lombos elvtárs az előadásos propagandával kapcsolatos r-s dolgokat. Ilyen név alatt széleskörben kellene a szervezést megtenni, nem pedig az "IDőszerü szeminárium,rkeretében» Az alapos értékelés után határozati javaslatként vigyük a MOM PB-a elé és utána a kerületi PVB elé jóváhagyásra. Magistrák elvtársi Párhuzamot vonva az 1947-es oktatással, azt állapítottam meg, hogy akkor a hallgatókban nagyobb volt a lelkesedés,'mint most. EZ egy kicsit a fegyelem kérdését is felveti az emberben. 47-48-ban egy párt iskolára való elküldés nagy szó volt, vagy szemináriumra való járást, hogy melyik szemináriumra osszák be, azószerint kiverekedték, nem voltak közömbösek, stb. Véleményem szerint úgy lehetne fokozni az érdeklődést a hallgatók részéről, ha azé oktatási rendszerünk sokkal érdekesebb témákra épülne fel. Nem azt mondom, hogy az osztály- és az osztályharc kérdését, az állam, stb. nem kell tudni, de az anyag tárgyalása eléggé száraz. Kevés történelmi rész van benne. A történelmi reszt bővíteni kellene. Sokkal többet ^ kellene megmagyarázni az osztály- és osztályharc, vagy az állam kérdésében egyrészt a gyakorlatban hogyan jelentkezett az elmélet, és fordítva és ebből tudnánk leszűrni - a tapasztalatokat. De nemcsak erre a 2 dologra gondolok, hanem a többi témákra is, A hallgatók kiválasztásának kérdése. Nagyobb szabadságot kell adni; Az egyen! érdeklődésre közelebb álló anyagot kellene tanulmányozni, ügy történt nálunk az oktatásra való járás megbeszélése, hogy behívták az illetőt és közölték vele, hogy szemináriumra kell járnia, és javasolják, hogy pld: az időszerű szemináriumra járjon. Amikor kiment akkor nem tudta, hogy mi is az a"ldőszerü szeminárium". Az ilyen formában való foglalkozás egy visszahúzó erőt jelent. A másik kérdés a módszer kérdése. Én 1958-ban kezdtem el a propaganda munkát és most tartok ott, hogy kezdem ismerni az embereket. AZ emberek egymás között is nyíltabban, bátrabban vetik fel a problémákat és beszélik meg a kérdést ha már jobban ismerik egymást. A szeminárium kezdetén nem mernek hozzászólni, feszélyezve érzik magukat, de később, amikor összemelegedtek, már bátran szólnak hozzá a felvetődő kérdésekhez. Igen sokat fejlődtek az utóbbi időben a hallgatók. Többet foglalkoznak a szemináriumra nem járó dolgozókkal. A felmerült dolgokat tovább viszik a pártonkivüliek felé. Megjavult a vitakészségük. Nem hallgatnak mostmár egy-egy kérdés után, hanem legjobb esetben azt mondják, hogy erre még visszatérünk és megkérdezik a pártvezetőséget, vagy PB-ot, bagy a szemináriumvezetőt, hogy egy-egy esetben mit válaszoljanak. L A tömegszervezet oktatási kérdéseiről szó volt a jelentésben. Én csak «----------------------------------------------------------------------------i-------------------------------------------------------------------
