Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.17.a/4)
1958-04-09
A polgári perek jelentős részét a gyermektartási és a lakás perek, valamint a munkaügyi perek képezik.- 1958. március hé 1.napjáig a bíróság folytatta le a házassági bontóper békéltetési tárgyalását is, ez azonban már megszűnt és a házassági pereket a Fővárosban a pesti központi kér.bíróság tárgyalja. A lakásperek száma igen jelentős, nagy részét aa albérleti viszony megszíibtetá3e, öröklakás tulajdonosj.^nak oserelakás felajánlása mellett valő felmondása és társbérleti vi‘ szonynak a szocialista társadalmi együttélés feltételeinek megszegése elmén indítanak* A munkaügyi perek nagy számát teszi ki az ellenforradalmat követő időben a dolgozóknak adott természetbeni juttatásnak a vállalat részéről történt visszaköveteléséből szárma ző perek. Érkezett ezenkívül leltárhiányból származó és fegyelmi határozat megtámadása iránti per. Ez utóbbi perekben a bíróság a társadalmi tulajdont fokozottan védi, leltárhiány alól csak a törvényben meghatározott esetekben mentesít és a dolgozót a fegyelmi ügyekben csak akkor helye/-n zi vissza állásába, illetve akkor helyezi hatályon kivül az azonnali elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot, ha azt különös méltánylást érdemlő indokok támasztják alá.- Védi természetesen a szocialista törvényesség szellemében a dolgozik jogait is és ahol a vállalat törvénytelenül járt el, ott a dolgozó teljes elégtételt kap.- A volt XII.kér.ben a bírósághoz havonta átlagosan l6o polgári per érkezett, 1958.bán ez már nem állapítható meg, miután egységes iktatás történik, a 3 öazszevont bíróság havi polgári kiosztása 5oo, I.D. _Az _ e11enforradalom elö11 i_időszak értékelése._ 1953.évig Nagy Imre kormányvezet ásóig a bíróságok általában a büntető ügyszakban túlzott szigorral jártak el. Az elsőidben megtévedt munkást is csekély társadalmi tulajdon ellopásáért 8-lo havi börtön^ nei büntették atra az álláspontra helyezkedve, hogy a társadalmi tulajdont loo forintos lopásokkal is súlyosan lehet megkárosítani, amely büntető Ítélkezés Nagy Imre liberális, opportunista politikája folytán az ellenkező végletbe ment át, figyelemmel az 1953. évi II.kegyelmi rendeletre is, amelynek folytán a társadalmi tulajdon elleni lopás ismételt minősítése csak a legritkább esetben foghatott helyt és ebben az időszakban már kezdett elmosódni a különbség a dolgozó és az osztályellenség között.Jelenleg az Ítélkező szilárd az 1955. évi november és 1957. je. decemberi párthatározatokban megadott elvi irányítás mellett folyik, amely szerint az elsőizben megtévedt dolgozókat enyhébb, az osztályfőül idegen és megrögzött bűnözőket a törvény teljes szigorával bünteti. I* Az ellenforradalom elött^ utasítások, jelentések és irányl-JjKtáBok a felügyeleti,, hát óság részéről megszűnték, a bíró a törvények 'U és lelkiismerete alapján a szocialista törvényesség szellemében hozza meg Ítéleteit. Az ellenforradalmi ügyekben statisztika a kér.bíróság rendelkezésére nem áll, miután azokat a Fővárosi Bíróság tárgyalja elsőfokon, a kér.bírósághoz csupán azok a fegyvérréjtegetési és határátlépési ügyek kerültek amelyeket az ügyész nem tartott gyorsított eljárásra tartozónak, tehát a kisebb jelentőségű ügyek, ahol az elkövető figyelemmel múltjára, osztályhelyzetére, korábbi munkájára nem látm { ORSZÁGOS LEVÉLTÁR. I I----- - _| r ... ~i
