Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1988-01-28

gondolni ismételten, hogy esetleg nem lehet-e ezt módosítani. Az építőiparral kapcsolatosan elmondta, hogy behozta az elmúlt évi lemaradását, teljesítette a tervet és nagyon pozitív döntés az, hogy I. 1-től az építőipar szavatosságot vállal,az általa készített lakásokra. Úgy tűnik, hogy az 1988. évi pénzügyi lehetőségek biztonságosabbak. A kereskedelemmel kapcsolatban elmondta, hogy továbbra sem lehet azokat a tartás fogyasztási cikkeket kapni, amiket a IV. n.évbe a várható árváltozások miatt az emberek felvásároltak, az az érzése az embernek, hogy minden szállító vállalat a márc. 31-ére vár, hogy fel tudja emelni az árakat, amikor megszűnik az árstop, ez azt jelentheti, hogy a 15 %-os infláció nem tartható. A fővárosban a közműellátás színvonalát nem lehet csökkenteni, éppen ezert orré megfelelő pénzeszközöket biztosit a Fóv. Tanács, elsőbbséget élvez az /~n uü.-i és szociális ellátás javítása. A lakásellátás javítása is fontos cál, de a pü-i fedezet itt kevés, alapjában csak a többgyermekes családoknak tudnak szociális lakáslehetőséget biztosítani, a gyermektelen házaspároknak, ogy-két gyermekes családoknak pedig az oneros, íll. az OTP építkezés az, amit lehet javasolni. A terv számaiban magasabb mint az elmúlt évi , értékében viszont az ismert okok miatt kevesebb. Ezzel kall tudni jói gazdálkodni, hogy egy óv múlva is problémai,lantsa gazdálkodásról

lehessen beszámolni.

Peusok ct.i reflektált juhász et. által felvetettekre, ami a 2.old.-on található. Elmondta, hogy a vállalatok teljesítményét nem egy év alapján, hanem folyamatában kell vizsgálni és egymáshoz a vállalatokat, mivel a mérőszámok nem ugyanazok, nem lehet hasonlítani. Az elmúlt évvel kapcsolatban több problémát vetett fel. 1987-ben 1 Ft-tal leértékelték a rubelt.

^ A vállalatnak ez eredménykiesést hozott, de az adó kiszámításánál ezt az 1 Ft..os eredménykiesést’ rubelenként nem vették figyelembe, ez után is adózni kellett. A másik: a bizpmányosi szerződés hasznából a kereske is és a vállalat is részesül, de az összes haszon az alapja annak az adónak, amit a vállalatnak fizetnie kell. A következő gond:, hogy az eredetileg meghirdetetthez képest naponta változtak a szabályozók és sajnos 1908-ban sem mondható más. Pl.: a vállalatok csak márc. vágón fogják meg tudni, hogy mennyi lesz a szocialista exportadó. Akkor hogyan kössenek szerződést. Továbbá: a Magyar Nemzeti Bank 8o milliárd Ft~ot kivont a hitelezésből. A kreskedelmi bankok egy csomó szerződést felbontottak és most plusz 3,5 %-os kamattal lehet csak hitelhez jutni, Ilyen szabályzás mellett nem lehet normálisan termelni, működni. Jan. 28-án a vállalatok még nem tudják, hogy mennyi lesz a tőkés import keretük. Hogy lehet ebből terméket előállítani, már január vége van, az í.n.évi, 1. havi tervet

L —----------------------r n- 5 -