Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1985-03-29
a hibákat komolyan számba kell vennünk. Ha ezt a mostanit a korábbi kongresszusokkal összehasonlítjük megállapíthatjuk, hogy ez egy keményebb, kritikusabb kongresszus volt. Ugyanokkor rendkívül jó volt erre a hangra a reagálás, a fogadtatás. Pl. mindenki a maga területén "benyújtotta a számlát", illetve elmondta, hogy mit vár. Többen - köztük Kádár elvtárs is - úgy reagált erre, hogy nincs kis és nagy gond; ha úgy érzi valaki, hogy jogos igénye van és azt itt el kell mondania, mondja el. Nyilván itt prioritásokat kell alkalmazni és az is természetes, hogy az igényekhez meg kell teremteni az alapot. Dó volt hallani, hogy vissza kell állítani a főmunkaidő becsületét; érjük el, hogy az ebből származó bérből tudjunk megélni; mindenki a /’"'v teljesítménye után kapjon bért; együtt lépjünk fel a tisztességtelen jövedelemszerzés ellen. Ugyanakkor, ha megfelelően akarjuk a javakat termelni, ehhez szükséges értő műszaki gárda, megfelelő oktatáspolitika és a tudomány segítsége. Dögös igénye a termelő üzemeknek, hogy a szabályozók stabilak legyenek. Tapasztalatainkkal egyezően nagy figyelmet kapott a nyugdíjasokkal, nőkkel, fiatalokkal való foglalkozás kérdése. A nőkkel kapcsolatban kihangsúlyoznám-magyarázat nélkül-a következő meghatározást: " Próbáljunk gyermek és anyakultuszt teremteni • Az első tapsot Kádár elvtárs anyanyelvről szóló beszéde váltotta ki. Dó lenne erre mindenkinek jobban figyelni /szép magyar, tiszta beszéd, trágárságot elhagyni stb./. Az ifjúsággal kapcsolatos rész is köthető minden bajunkhoz, gondunkhoz. A nyugdíjasoknál azért nem esett sok szó az anyagiakról, mert abban egyetértés volt, hogy még ezévben javítani kell a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők helyzetét és később, folyamatosan megvizsgálni és intézkedést tenni a többivel kapcsolatban. Dó volt hallani Kádár elvtárs zárszavában, hogy adjunk értelmes munkát ennek a korosztálynak, érezzék, hogy szükség van a munkájukra. Ugyancsak a zárszóban hangzott el a demokratikus centralizmussal kapcsolatban, hogy döntés előtt mindenki mondja el véleményét, javaslatát, ellenvéleményét, de a testületi határozat már mindenkire kötelező, függetlenül attól, hogy előtte egyetértett-e vagy sem. l- ------— _j r nw - 4 -
