Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1970-10-10
A-tócio a nemzetközi —te*. • felszínre *e,meH. Szintó minden tt.ül.tón - de különösen érte miségi ko okben tapasztalhatók „öt.lies.hb —te A Sóra,, a szocializmus őszinte hiv.i, a pór. politlkójának hen is megtalálhatók. Nyílt nacionalista üszltassal elesen, duec mo . zott szovjetellenességgel lényegében nem találkoztunk. Attete esedl BZ° ’ , kérdések megközelítésében igen, pl.: csehszlovákiai események, Vietnamnak nyújtót, támogatás, romániai események értékelése stb. A polgári ideológia jelentkezési formái, konkrét megnyilvánulásai változtak és különböző intenzitással hatnak. Pártszervezeteink gondot fordítottak a vallásos világnézet elíem^httrcra A vallas befolyása, hatása eltérő. Számarányában nem növekedett, de nyíltabbá éizé^ltebb vált. Jelentős az a réteg, amely a vallás tanításait mar nem fogadja e , ingadozik vagy világnézeti kérdésekben közömbös. Megítélésünk szerint az egy gy házi szertartásokon - esküvő, keresztelő - való részvétéi az esetek többségében ne világnézeti állásfoglalásból következik. , , ,.. A vallásnak, mint erkölcsi szemléletnek és mint világnézetnek egyaránt hatasa van az ifjúságra is. Gyakori az egyházpolitika és a világnézeti nevelés feladatainak, eszközeinek es módszereinek összekeverése. Vannak, akik az állam egyházpolitikáját a vallásos világnézet támogatásának, ideológiai engedménynek tekintik. Egyesek az állam es az egyház békés koegzisztenciáját ideológiai téren is érvényesíteni akarják. Elsősorban értelmiségi dolgozóink között érzékelhető a burzsoá ideológia hatása is. Gyakoribb jelentkezési formái az anyagiasság, az egyéni érdek előtérbe helyezése, az önzés és a politikai közéleti közömbösség. Egyes értelmiségi dolgozóknál a passzivitásban a szocializmus perspektívája iránti bizalmatlanság is kifejezésre jut. A legtöbb megnemértés és jogos bírálat kulturális és művészeti életünket éri. Az e területen tapasztalható kispolgári irányzatokat és azok megnyilvánulásait dolgozóink élesen bírálják. Széles körben találkozunk azzal a véleménnyel, hogy az új mechanizmus nagyobb teret biztosít a művészietlen alkotások terjedésének. A megjelent alkotások nem egy esetben a kispolgári érzésvilágot propagálják, nem a szocialista életszemléletet erősítik. A művészet, az irodalom terén is helyesnek tartják a nyílt vitákat, de ennek párosulnia kellene az egyértelmű marxista kritikával. Az eszmei-politikai munkát gátló tényezők: — a sokirányú operatív feladatok túlságosan lekötötték pártszervezeteink erejét; — egyes területeken megtalálhatók még az elméleti munkát lebecsülő nézetek, az ideológiai közömbösség; — hatnak — egyes területeken újratermelődnek — a kispolgári nézetek; — a párt és a szakmai vezetők egy része nem ismeri kellően saját területének eszmei-politikai problémáit; — egyes rétegekben — de még a munkások között is — találkozunk politikai paszszivitással, sőt cinizmussal. 42 r n L _|
