Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1966-10-22
r n- 31 -zésében számos torzulás is tapasztalhatő. Vannak, akik szövetségi politikánkban "engedékenységet" látnak, előfordul, hogy a szövetségi politikát leszűkítik a párt káderpolitikájára. Többször felmerül, hogy lehet-e osztályharcról beszélni akkor, amikor az alapvető osztályok és rétegek szövetségben vannak. Olyan nézet is van, amely elegendőnek tartja a párt politikájával való egyetértést, világnézeti követelmények nélkül. ' 1 Párttagságunk nehezen érti meg, hogy a párt szövetségi politikája a konkrét törté nelmi helyzettől -, az osztályok magatartásától függően változik. Ennek okai: a gyorsan fejlődő társadalmi-politikai helyzet, sok esetben a hiányos tájékoztatás, megszokás, továbbá a politikai képzés igénytelensége. Minden pártszervezetnél az érdeklődés középpontjában áll a gazdasági irányi tás reformja. Párttagjaink többsége megértette a reform szükségességét, bevezetését fontosnak tartja. Sokan félnek, hogy a nagyobb vállalati önállóság veszélyezteti a tervgazdálkodást, hogy a reform munkanélküliséget és inflációt eredményez, ezért bizalmatlanul fogadják. Ezzel ellentétben vannak olyan nézetek is, amelyek a reform jelentősegét túlbecsülik, minden probléma megoldását automatikusan ettől várják. a honvolult nemzetközi helyzet,az egymást követő gyors változások, a vietnami háború, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdései kerületünkben is az érdeklődés középpontjában álltak, állandó vitatémát jelentettek. jellemző az amerikai imperializmus agresszivitásának elítélése, a vietnami „ép iránti szolidaritás. Találkozunk a nemzetközi erőviszonyok hibás értékelésevei, hogy csak az USA fokozodo agresszióját látják, nem veszik figyelembe a .zocializ mu5 és a haladás erőinek növekedését. Az egyes események alkalmával előfordulnak szélsőséges nézetek is. I A pártszervezetek sokat foglalkoztak a békés egymás mellett élés problémájával. Egyetértés alakult ki abban, hogy a békés egymás mellett élés politikája a prob: lémák rendezésének egyetlen reális útja. Ugyanakkor többen nem látják e politi ; ka harcl jellegét. Az utóbbi időben többszőr kérdésként hangzott el, hogy az USA fegyveres agressziója mennyiben teszi lehetővé e politika megvalósítását. A békés egymás mellett élést gyakran szemben állítják a helyi háborúkkal és a nemzeti 34 L------- ZJ
