Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1966-10-22
József Róbert elvbárs. /KFKI PB. titkára./ Három kérdéssel foglalkozik. Első a párt vezető szerepének kérdésé. A part vezető szerepe a szocializmus építése politikájának érvényesülésen keresztül valósul meg. De nem ea-yes pártszervezetek vezető szerepének érvényesülésén keresztül, hanem azon keresztül, hogy a Párt Központi Bizottsága milyen politikát folytat, és ezt gyakorlatban a Párt Központi Bizottsága hogyan tudja végrehajtani, Ennez járul az, hogy a pártszervez etek a maguk területen mit tesznek azért, hogy a KB. politikáját helyesen alkalmazzák a gyakorlatban. A KFKI Pártszervezeténél probléma volt, ho-y a februári ar es bérrendezésekkel kapcsolatbanjó kommunistának lenni nem_azt jelenti, ho-iy mennyire lelkesednek a határozatért, vagy mennyire biralja<x, hanem, hogy mennyire tudják mozgósítani a dolgosokat , hogy joob munkával keressék meg az árrendezésből adódó veszteségeket. Ugyancsak problémaként merült fel a part vezető szerepének érvényesülésénél, hogy a pártszervezet hogyan foglaljon állast gazdasági vezetéssel kapcsolatos kérdésekben. Pl* főosztályvezetőnek, vagy osztályvezetőnek mennyi le gyen a tüzetese, vagy a prtniiiu _ ma. Ugygondoiták, hogy ezzel nem foglalkoznak, nehogy a politikai kérdések rangjára emeljék. Ugyanakkor az volt a velemeny, nogy helyes lenne, ha a pártszervezet határozna meg az általános bérezési elvek helyi alkalmazását. , Alapvető kérdés volt, a tudománypolitika kérdésé. Ennek alakításában az intézet pártbizottságának döntő szerepet kell vállalnia. Vita azon volt, hogy a társadalmi szükségleteknek keli-e meghatározni a kutatás arányait. Ilyen kérdés kapcsán merült fel a gazdasági mechanizmus problémája is. Ezt nem szaoad finanszírozási kérdésként kezelni, bár súlyt kell helyezni arra,, hogy a kutató munka hatékonyságát jobban szolgálja, de elsősorban olyan módón kell alkalmazni, hogy ez közvetlen kifejezője legyen a társadalmi szükségleteknek. Így csak olyan kutatásokat rendelnek meg a vállalatok, intézmények, amikre szükség van, a társadalmi ozuusey, á* let társadalmi igényként jelentkezik. Második kérdés: Jelentős problémát okozott a pártmunka területén, hogy ha egy kutató hosszú időn keresztül vesz reszt társadalmi munkában, az, kutató munkájában negatívumaként jelentkezik. ob/jektiv olyan helyzetet teremt, hogy akik. társadalmi ' <lések iránt érdeklődnek, lemaradnak a kutató munkában. Megindították annak vizsgálatát, hogyan oldható meg az, hogy a kutatásban és a társadalmi murikéban is egyaránt resztvegyenek. Széleskörű vita után bevezették azt a rendszert, hogy viszonylag sarun /eKV-két évenként/ a tudományos kutató munkát végző elvtársikat cserélik a pártmunka különböző területén. Ennek az az előnye is raesvan, hogy midd több és több elvtárs ismerkedik meg a vezetés kérdésével, növekszik a párttagság egészének politikai színvonala, és a vezetésben szerzett jártassága. A vezető szervekbe állandóan uj és uj erők áramlanak, amely nemcsak allami de pa^t vonalon is hasznos és szükséges. Akik korábban nem töltöttek Le ilyen funkciókat, sok uj ötletet visznek a munkába. Harmadik kérdés az egyes területekkel való foglalkozás problémája. Egyetért a beszámolóval és a kiegészítéssel. Az intézet pártmunkájában a kerületi Pártbizottság segitsée sokkal magasabb színvonalon jelentkezik, mint ahogy a beszámoló tükrözi. Amikor a Kerületi PB. tevékenységében az egészségügy_és a köznevelés területére koncentrál, ez nem csak azt tükrözi, hogy ebben a kerületben sok ilyen intézmény van, hanem azt is, hogy az állami r n L-----------__|
