Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1966-10-22
3 a ü n e t p,rrp’nR István elvtárs: /Fővárosi tanács elnöke/ _ , , .. ^—Eé'dves.'.STvMrsak: a beszáoló és az irasos oolertes, sxl^xj a w,.-n né>rv ÓVOS munkájáról szól az elv arsak ea a ^'am te:,/ebértését isUelnyerte. A szóbeli és az Írásbeli oeszajiolo ^xvon^ tükrözi a kerület fejlődését, férnészótes, ű°ö7 ^ i.xyen :noi ó vitálára összejövünk mindenicxnem van m.oir;ani-'alója, nossásb^fe van beszámolni valója a saját alapszarveze^e mun~ kaját: lövőjét illetően. Amikor vizát óznak a mc^e nemcsak'*az qdbimizmus, de néha a ketsegem uantfOá at,,lu* ; jelen problémája és nagyon sok porspemzivismus. ^ A ■ .éirtért'.-; ozleten nagyon gyakran es sunyim y:,n tálk az ál ;al:’nos olitikai és nemzatkozx helyzetek es vaj szokták mondani, iioy/ súlyosabb, an'C nasmor yoluj /agy i'o■ "'f korunkra a nemzetközi faszul aseg .30 Ue1n.o(% -;y--/gv'r;u áll amit ás som as és ezért magánam noardja aa a.- _ nib nj a 0 es - ondkját. Az a jellemző, -ogy olyan összeueuue v*-.u helyzet. hogy az abban való eligazodás romol,/ v komoly marxista szemléletet igényel n^partuagor es a paruon"v kívüliek részéről. Melyek azok a kérdése 1 ::íl~ mait idő óta legjobban me változott a Helyzet? A szocialis éa tábor 0 gysegének a kérdése. .bizonyara _ om .Ciiozno^ ag az időre, amikor a szocialista tábor egysegéről ugv neszül mint araikezdettől fogva meg volt és amivel kapcsolnoan soha oroolóna nem voit kerülhet fel. Azcea bizonyossá v,h, éleződött viták vannak ás olyan vetnie, amelyben a viuadózók e a;ik fele a marxizmusnak többet árt, mint ha összes el^iife-.unlv szervezkedne ellenünk. Ha az ellenség cl torzítja a marxizmust nem ártanak annyit, mit anounyit a kínaié;: ul asfogla^ar...^^1-marxista nézetei ártanak. A mán a nn.v zo Inon, ,-x^o.l . kot revi z i önistákmák, v gy árulóknak nevezne.:, a ozovaoeunxő Amerikával eey húron lendül, ho y Kiszélesíts© a vieuna -i ..lo.borut, abban 'a helyzetben vagyunk, hogy nem oirályuk Lao-Oelung, mi t imperialista u punkor, _ hanem _ mno s.-ocxa.^r.yia^l _gibó orszu ? kor ' ' .yzatat. mából ertnoto miem ngy u.’.m a^-.jX.a nősek "ma ^tartásával kapcsolatban.^ Az az _ál_..ácpoatunUj fák - marxista érvekkel akarjuk a magán.:, igazak eizoiya^anx, P_y->-a azt 'moll bizo:: ütani, hogy az c állasf ograxasu..: ox.-n.* Van olyan jellemvonás, hogy nőm az az álláspont mommunx kan, amely rurv kezdődik, ogy .köJalöm a kommanistaK al—us pótlói au, Hanem amelyben az álláspont önmagában igazolja, rony a nep# eméssz éne’" javát' szolgája, nem frázisokra,_ namom netkoznapi tettekre van szukáig. Felró?ülnek ellentetek a nap ..^erdesoj.,. ^ _ torén a gazdasági élet egyes kérdéseiben^ es aeoan xs, nOóy bor, hogyan és milyen formatan epiljuk__ki u.upcsol.atsm -g-g e nem szociálist?? országokkal. .kinek ismer tooo kategóriája vyg® . Memcsak szocialista és iraporiaL/ista világról ^o?juo...aiUv, mo.?u ^ vannak: olyan országok, amelyek 'magukat szonia^xcn-umau. ag és mi nem ismerjük el as.ualc es van amely regi xo^o-ogas szo.-,^.ao kapitalista ország, de elszakadt a kluszikus i:aox?u..isra ^ v .Liántól. Mond kivik komplikált mii ;azoani ^ e zekoon a tve.tu a óévben. és ehhez az 1:..:Iloné, hogy allanóu:rn es__re.ii szeresen ,->at'3ekoztaüást kapjanak. A tájékoz aatá3 leadasa .maagumn no .-.a oldaná 'U ■' a ké ?dóst. áá^tőból, rádiótól, -gaugrol :ozove leneu válemóiyt közölni, de a tájékoztatás oladaoa a xegiontosabD, ami’aor Párttagokhoz, árton kívülié’koz Visszum h a .,>art al-rus- 0 tjét. óz azért nonóz, .mert ismerjük az emecroue ü, u.orc a ... ént jól kidolgozott torvsot u?ai feltétlenül biztos, hogy az emberek r n L-----------zd
