Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.17.a/1)
1962-10-17
r n- 38 -Hincz Gyula elv társ az Iparművészeti Főiskola igazgatója: Engedjék mea, hogy az Iparművészeti Főiskola egésze nevében szeretet; tel és tisztelettel köszöntsem a. pártértekezletet és építsünk nagy célja érdekében folyó tanácskozásának jó munkát kívánjak. Főiskolánk nagy megbecsülésnek tartja azt, hogy pártunk kongresszusára való felkészülésének tanácskozását Intézetünk falai között tartja. Mi úgy érezzük, hogy nemcsak a helyi, tárgyi lehetőségek adta helyzetünkből folyik ez a megtiszteltetés. társadalmi, kulturális, gazdaságig építésünk, a szocialista népgazdaság megerősítése, fejlesztése es a szocialista kultúra kialaKitasa egymásba fonódó feladatainak mintegy metszéspontjába áll tevőkenysegüri és igy intézményünk is. tevékenységünk közvetlenül szolgaija épp úgy a kulturális építés és a gazdaság építés feladatait, n-z iparművészét es^ maga az intézmény a kulturális építés nagy egészének egyik eleme, sajátos tevékeny3égéi körénél, a társadalom epités minden vonalának^közvet; len kapcsolatban. Nemcsak abban a.z értelemben, hogy felsooktatasi intés_. tnénv: a szocialista nevelés, tudatfcimüvelés egyik fóruma, hanem oly fe~sőoktatási intézmény, mely sajátos jellege alapján a művészetoktatási intézmények között /koránt sem különleges de mégis/, speciális helyzetet foglal el. 2 speciális jelleg abból adódik, hogy * szociálista#iparművészet kultúrájának országos viszonylatban egyetlen felsőoktatási nevelési központja. Tevékenységének helyét az építésben társadalmunk abban határozta meg, hofty a kulturális növelő tnunká'ban, a kultúra epitésenok^szamara^olyan , szocialista tudatosa ágú művészeket neveljen ki, akik kepes ek társadalmunk anyagi ís szellemi gazdagodásának építésében, egyaránt közvetlenul rósz tvállalni, akik tevékenységükkel a gazdasági épi t munkában jelen tkező, minőségi feladatok megoldásával segítik kulturális feladataink végrehajtását, az anyagi, szellemi gazdagodás világának minőségi ej c désé t. Iparművésze tünknek és a művészeti nevelésnek tradíciói, messze történelmi múltba nyúlnak vissza, s az iparművészet, mely eddig különösen a kapitalista társadalomban csak egy vékony réteget szolgait ki, forrada mi átalakuláson ment keresztül: a nép művészetévé vált. Társadalmunk gazdasági és kulturális fejlődésének ^olyamataban, az ipar minőségi fejlődésének, a kulturális építésünknek felfele ivelo mozzanataiban 'az iparművészet szerepe szemmel láthatóan állandóan no pipa terebélyesedett. Pártunk helyes politikája, gazdaságunk erőteljes kifejlődése az anyagi javak termelésének fokozódása, életszínvonal emelkedesenek köve ^cez.mén'rei az anyagi javak kultúrája, minőségi oldalai összes jelenségeinek ki finom i t ás á t, gazdagítását követelte meg. *z iparművészet nem minden küzdelem nélkül^nagyszerü virágzásnak indult. A. termeloeszkozok termeiésénelc növekedése' és kultúrája, az emberről minden oldalról való gondoskodás szocialista törvénye, egymás után tárta fel(annak a lehetőségeit, hogy a művészet behatoljon az élet minden terül., ,ere. «... a helyes munkáról, a kultúra közvetítő tárgyainak tömeges terme leséről való gondolkodás arányai igy egyre nőttek, vek óta tanúi annak ho~y ólé tünk, munkánk környezetét alkoto tárgyak, melyekben elünk, hlyekkel cselekszünk: az uj élet kialakításának folyamatában mindinkább megköveteli az anyagi kultúra esztétikai oldalinak jelenle ,, kimuye. sél. Az iparművésze t« cselekvéshorinzontja így állandóan ^gult, o lényegében minden anyagi kultúra termelésének szerves részevé kezde , ^ válni. L-----------—----------— I
