Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.16.a/11)
1984-11-19
é- 16 -/v kerületi film szín hazak életeben is alapvető változásokat hozott az elmúlt tiz év. Két kisebb, korszerűtlen mozi megszüntetését /Szigeti, Kelen/ l98o-ban az ülympia filmszínház átadása követte, mely a főváros egyik legkorszerűbb filmszinnaza, tkét ületben működik meg a Bartók, a Haladás és az SZFMH mozi. i\ tilmszinházak látogatottsága 1981. óta folyamatosan emelkedett, jelenleg eLéri az évi 1 milliót. A kerületi mozik kihasználtsága éves szinten a két nagy mozinál 47-55 %, az utánjátszó mozinál 25-3o %. ez 8-lo %-kal jobb a FüMO vállalati átlagnál. A filmszínházak kihelyezett előadásainak száma 1983-ra rend^ kívül intenzív növekedést ért el. a közművelődés,— kultúra demokratizmusának megvalósításában igen fontos szerepet töltenek be a különböző művelődési mozgalmak. Az amatőr művészeti mozgalom az elmúlt évtizedben - elsősorban a gyermek- és ifjúsági korosztályok körében játszott fontosabb szerepet. A hetvenes évek elqjón még sok az üzemi /többségük hagyományos/ csoport, majd bizonyos fokú átstrukturálódás követhető nyomon: - csökken a vállalatok, nő a közművelődési intézmények szerepe. 1972—ben 26 csoport működött a kerületben,— jelenleg 56 csoport. | ubből 32 intézményben dolgozik /Közösségi Házak 14, BMK 21., SZFMH 6., További lo csoportot tart fenn a BME, illetve a Kertészeti Egyetem és csak 14 csoport működik munkásszállókon, vagy munkahelyeken. Egyúttal - a hagyományos formák háttérbe szorulásával - új tipusú csoportok előretörése jellemzi a mozgalmat/ kézműves körök, művészi torna, pantorán./ A klubmozgalom intenziv fejlődési szakaszát a hetvenes években élte - jelenleg a klubok számának alakulását a "helybenjárás" t jellemzi, látogatottságuk pedig egyértelműen csökkent. /& w - ... —■---—
