Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.16.a/11)

1982

I- 4 -előadóképzés (BME, KE) és a klubvezetőképzés (BME) rendszere is. Mindhárom intézmény bekapcsolódott az egyetemisták, főiskolások téli népművelési gyakorlatába (TNGY).

Ebben a kérdéskörben is igaz az a megállapitás, hogy a közművelődési feladatokra történő felkészitéstnem lehet az alapvető oktatási, nevelési folyamattól elszigetelten vizsgálni és értékelni.

A környezet kulturális életébe-, közművelődési feladatainak megoldásába történő bekapcsolódásáról elsősorban a BME és ke vonatkozásában lehet beszélni. Mindkét egye' Y’"v temen országos hirü, élő fővárosi, és kerületi közművelődési igényeket kielégitő intézmények találhatók (BMESZKÉNÉ, KEK, E-Klub).

A közművelődési tevékenység bázisai

Az egyetemi- főiskolai közművelődési tevékenység az oktatók és hallgatók közös munkája alapján bontakozik ki.

Bázisainak az intézmény adott szervezeti kereteinek megfelelően az oktatói és hallgatói szervezeti egységeket, a tanszékeket és tanulóköröket, a KISZ alapszervezeteket,

^ valamint a kollégiumi közösségeket tekinthetjük.

A tanárok elsősorban oktató- nevelő munkájuk során formálják a hallgatók szemléletét. Tevékenységük - a szakmai felkészítésen túl - elsősorban a világnézeti alakítására, az önművelés igényének felkeltésére, az értelmiségi hivatástudat elmélyítésére irányulhat. Külön kell hangsúlyozni ezen a téren a társadalomtudományi tárgyak oktatóinak felelősségét. A tapasztalatok szerint ezek a célok csak akkor valósulnak meg, ha az oktatott szaktárgyak társadalmi és közművelődési vonatkozásainak a fel, tárása, a tudománytörténeti és kultúrtörténeti vonatkozások megismertetése szerves részévé válik a tananyagnak,

[ /3 I

1 ^

f

c

t

w

s

s

m , a

: )