Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1986-10-03
- i- 3 -l A kutatóintézetek, kutató—fejlesztő vállalatok viszont nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyekkel kutatásaik alapozó részét finanszírozni tudnák. Nem képesek saját kockázatra kutatni, annak reményében, hogy a kutatási eredményt értékesíteni tudják. A haszonrészesedési szerződések tőkehiány következtében lassan terjednek. Hasonló megállapitást tehetünk a közös vállalkozások /intézet-vállalat/ esetében is. A tőkehiány következtében csökkenő tendencia mutatkozik a többéves szerződésekben rögzített kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való érdekeltségben, továbbá a nagyobb összegű szerződéses megbízásokban. Előtérbe kerülnek az eseti r—, ~ amikor pénz van rá, - és kisebb összegű szerződések, megbízások. Aligha kétséges, hogy ilyen körülmények nemhogy a hosszú-, de még a középtávú kutatási-fejlesztési tervek realitását sem biztosítják. A szabályozórendszer megváltoztatása szükséges annak érdekében, hogy az ország termelőerőinek műszaki fejlődése, a K+F munka megalapozhassa a népgazdaság teljesítőképességének bővülését. Felülvizsgálatra szorul a jelenlegi K+F hálózat. Amennyiben ez központilag nem történik meg, — azaz nem tervezett és irányított formában zajlik - az élet kényszeríti ki. Erősödik a tenk'"' dencia, hogy a vállalatok saját K+F bázist hozzanak létre, amelyek olcsóbban elégitik ki rövidtávú céljaikat, mint a jelenlegi rendszer. t Célszerű lenne továbbá szorgalmazni a KGST-n belüli szakosodást és munkamegosztást e vonatkozásban is. A kutatási megbízások főként gyártmány- és gyártásiéjlesztéste, technológiai és termelési folyamatok, modell rendszerek kidolgozására, szabadalmak továbbfejlesztésére, prototípusok kialakítására vonatkoznak. * • / • G — ——— —^ ^ '
