Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.16.a/9)
1985-12-19
i- 3 -ta maga után, ami átlagosan 3o-5o ?5-os csökkenést jelentett. A gazdasági környezetben bekövetkező változások Hy^IIW- lyozorendszer módosítása együttesen megnövelte az alacsony latekonysagu, a veszteséges, illetve alaphiányos vállalatok számát. A vállalati nyereségek, illetve a vállalatoknál maradó sajat döntésű alapok csökkenése olyan mértékű, amely már nemcsak a fejlődést gátolja, hanem sok esetben az állóeszközállomány szintentartását sert biztosítja. A szigorítások közül legjelentősebbek különösen a magas eszközállománnyal rendelezo vállalatoknál a vagyonadó bevezetése, a legprogressziveoo keresetszabályozás! forma, a keresetszint-szabályozás aranytalanul magas kereseti adója, a lengyel munkavállalók ys költségének 5o %-os adóterhe, valamint a magas beruházási utelallomanyú vállalatokat sulytó gyorsított hitel törlesztesnek az előírása. 8,/ AZ/985, évi szabályozók egyértelműen a normativitás iranyaba hatottak, ennek ellenére még mindig rendkívül bonyolult a támogatások és vissza téritások rendszere. Nehezíti a helyzetet, h.ogy hozzájutásuk sok esetben esetleges. b>/ A vizaSál't vállalatoknál igen eltérő a lehetőség a jóléti I ^ es_ kulturális alap_ kiegészítésére. Célként kellene kitüz^ ni az alapképzési lehetőség reálértékének megőrzését. A ay.e.resefí^nrtalék képzés ellen főként a vállalatok tőkehiánya és a rövid távú gazdálkodási szemlélet hat, elsősorban az elmúlt években tapasztalt gyakori,szabályozórendszer, illetve mértékrendszer változások miatt. d•/ A vállalati vagyon növelése a beruházásokra fordítható pénzösszegek növelése az érdekeltségi alap csökkenése, tehát ^tőkehiány miatt csak kismértékben lehetséges. Ennek r ellenere ezen a területen rendkívül ellentmondásos a helyzet, mivel egyrészt tulberuházások jelentkeznek, mely a munkahelyek kihasználatlanságában mutatkozik meg, másrészt igen fontos területeken a beruházási pénzösszegek szűkös volta nehezíti a szükséges új munkahelyek létesítését. A G > iSf
